Menü

A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.

Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek. Vajon miért károsabb a passzív dohányzás és mit jelent pontosan?

Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be. A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett.

A passzív dohányzás azért veszélyes, mert a dohányfüstben több száz mérgező és rákkeltő anyag található, amit akkor is belélegzel, ha te magad nem dohányzol. Ez a füst két részből áll:

Főfüst – amit a dohányos lélegez ki.
Mellékfüst – ami közvetlenül az égő cigarettából származik (és ez még mérgezőbb, mert nincs megszűrve!).

A dohányfüst több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és egyben legigazságtalanabb, hogy akik nem dohányoznak, azoknak a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát kimondhatjuk a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

A passzív dohányzás a felnőttekre is nagyon káros, de a gyerekek különösen érzékenyek ennek hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek. Szomorú, mikor a szülők otthon vagy az autóban dohányoznak, s attól, hogy kinyitják az erkélyajtót, vagy letekerik a kocsi ablakát, még nem védik a családjukat a füsttől.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig a fenti sorok egyértelműen igazolják, hogy nemcsak nem annyira súlyos, hanem sokkal károsabb!

Mi a helyzet az elektromos cigarettákkal?

Mivel ezek használatakor nincs olyan füstkibocsájtás, mint a hagyományos dohánytermékek esetén, a kockázat természetesen alacsonyabb, ám ennek is számos veszélye van.

A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról. A passzív dohányzás éppolyan veszélyes lehet, mint maga a dohányzás. Aki rendszeresen belélegzi más füstjét, annak az egészsége komoly veszélyben van – akkor is, ha soha nem gyújtott rá.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.