Menü

A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.

Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek. Vajon miért károsabb a passzív dohányzás és mit jelent pontosan?

Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be. A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett.

A passzív dohányzás azért veszélyes, mert a dohányfüstben több száz mérgező és rákkeltő anyag található, amit akkor is belélegzel, ha te magad nem dohányzol. Ez a füst két részből áll:

Főfüst – amit a dohányos lélegez ki.
Mellékfüst – ami közvetlenül az égő cigarettából származik (és ez még mérgezőbb, mert nincs megszűrve!).

A dohányfüst több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és egyben legigazságtalanabb, hogy akik nem dohányoznak, azoknak a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát kimondhatjuk a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

A passzív dohányzás a felnőttekre is nagyon káros, de a gyerekek különösen érzékenyek ennek hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek. Szomorú, mikor a szülők otthon vagy az autóban dohányoznak, s attól, hogy kinyitják az erkélyajtót, vagy letekerik a kocsi ablakát, még nem védik a családjukat a füsttől.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig a fenti sorok egyértelműen igazolják, hogy nemcsak nem annyira súlyos, hanem sokkal károsabb!

Mi a helyzet az elektromos cigarettákkal?

Mivel ezek használatakor nincs olyan füstkibocsájtás, mint a hagyományos dohánytermékek esetén, a kockázat természetesen alacsonyabb, ám ennek is számos veszélye van.

A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról. A passzív dohányzás éppolyan veszélyes lehet, mint maga a dohányzás. Aki rendszeresen belélegzi más füstjét, annak az egészsége komoly veszélyben van – akkor is, ha soha nem gyújtott rá.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.