Menü

A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.

Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek. Vajon miért károsabb a passzív dohányzás és mit jelent pontosan?

Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be. A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett.

A passzív dohányzás azért veszélyes, mert a dohányfüstben több száz mérgező és rákkeltő anyag található, amit akkor is belélegzel, ha te magad nem dohányzol. Ez a füst két részből áll:

Főfüst – amit a dohányos lélegez ki.
Mellékfüst – ami közvetlenül az égő cigarettából származik (és ez még mérgezőbb, mert nincs megszűrve!).

A dohányfüst több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és egyben legigazságtalanabb, hogy akik nem dohányoznak, azoknak a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát kimondhatjuk a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

A passzív dohányzás a felnőttekre is nagyon káros, de a gyerekek különösen érzékenyek ennek hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek. Szomorú, mikor a szülők otthon vagy az autóban dohányoznak, s attól, hogy kinyitják az erkélyajtót, vagy letekerik a kocsi ablakát, még nem védik a családjukat a füsttől.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig a fenti sorok egyértelműen igazolják, hogy nemcsak nem annyira súlyos, hanem sokkal károsabb!

Mi a helyzet az elektromos cigarettákkal?

Mivel ezek használatakor nincs olyan füstkibocsájtás, mint a hagyományos dohánytermékek esetén, a kockázat természetesen alacsonyabb, ám ennek is számos veszélye van.

A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról. A passzív dohányzás éppolyan veszélyes lehet, mint maga a dohányzás. Aki rendszeresen belélegzi más füstjét, annak az egészsége komoly veszélyben van – akkor is, ha soha nem gyújtott rá.

Természetes módszerek fogfehérítéshez

A fogak esztétikája sok ember számára fontos, hiszen a fehér, tiszta fogak nemcsak az önbizalmat növelik, hanem a szociális megjelenést is javítják. Bár a piacon számos vegyi alapú fogfehérítő termék található, egyre többen keresik a természetes módszereket, amelyek kevésbé károsítják a fogzománcot, és hosszú távon fenntarthatóak. A természetes fogfehérítés alapja a rendszeres ápolás, a megfelelő táplálkozás és bizonyos házi praktikák alkalmazása.

Hogyan rendezhetnéd át a hűtőd?

Nemcsak az számít, mit vásárolunk a boltban, hanem az is, hogyan rendezzük el az ételeket otthon. A konyha és a hűtőszekrény elrendezése meglepően nagy hatással lehet arra, mit eszünk nap mint nap. Ha a szemünk előtt egészségesebb alapanyagok vannak, sokkal könnyebben választjuk azokat a mindennapokban.

Öt perc, ami megváltoztatja a mindennapjaidat

A rohanó munkanapok során sokan hajlamosak vagyunk órákon át megszakítás nélkül dolgozni, pedig a szervezetünknek szüksége van rövid pihenőkre. A tudatosan beiktatott mikroszünetek segíthetnek csökkenteni a stresszt és visszaadni a koncentrációs képességünket. Már napi néhány perc is érezhetően javíthatja a közérzetet és a hatékonyságot.

Biohacking – hogyan „hackelhetjük meg” a saját testünket?

Megannyi módszer van ara, hogy befolyásoljuk testünk működését, a biohacking is ide tartozik. Nézzük, miről is van szó.

TMS-terápia – egy módszer az agyunk területeinek stimulálására

Mi az a TMS-terápia és hogyan is működik ez a valóságban? Íme, a válaszok, melyek segítenek megérteni a kezelés lényegét.