Menü

Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

A "döntéshelyzetek" olyan szituációkra utalnak, amikor valakinek választania kell két vagy több lehetőség között, és ez a választás valamilyen következménnyel jár. Ezek a helyzetek lehetnek mindennapiak vagy komolyabbak. Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk.

Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?

Hallgathatunk saját megérzéseinkre (intuíciónkra). Ez elég gyakori, főleg gyors döntéseknél. Ha kevés az információ vagy a helyzet ismerős, sokan a "belső hangjukra" hallgatnak.

Racionális gondolkodás és logika

Ha van idő átgondolni, mérlegelni az érveket és ellenérveket. Ez tipikus pl. pénzügyi, szakmai döntéseknél.

Mennyire hallgatunk a hozzánk közel állókra (család, barátok)?

Főleg személyes, érzelmi vagy életvezetési döntéseknél lehet fontos a támogatás, megerősítés.

Ha speciális tudásra van szükség, akkor szakértőkre, tanácsadókra (pl. orvos, jogász, pszichológus, karrier-tanácsadó). Ilyenkor a kompetencia, szakmai hitelesség a döntő.

Társadalmi normákra, elvárásokra is hagyatkozhatunk.

Sokszor észrevétlenül befolyásol minket, hogy "mit szoktak mások", "mit illik", "mit várnak tőlünk".

Hatalmi személyek véleménye is befolyásoló lehet. Lehet főnök, tanár, szülő, politikai vezető. Ha alárendelt helyzetben vagyunk, gyakran rájuk hallgatunk.

Korábbi tapasztalatainkra is adhatunk.

A múltbeli sikerek vagy hibák sokszor irányítják, hogyan döntünk hasonló helyzetekben.

Értékrendünkre, elveinkre is alapozhatunk.

Erkölcsi, vallási vagy filozófiai meggyőződéseink is meghatározzák, mit tartunk "helyes döntésnek".

Kikre hallgassunk óvatosan?

Olyanokra, akik ítélkeznek, vagy túl gyorsan adnak tanácsot Ők lehet, hogy nem ismerik a helyzetet mélységében. Hajlamosak lehetnek a saját félelmeiket, előítéleteiket ránk vetíteni.

Érdek vezérelt emberekre. Akik a saját hasznukat nézik, nem a mi javainkat. Például egy eladó, aki rá akar beszélni valamire, vagy egy "barát", aki versenyez velünk.
Túl sok ember tanácsa egyszerre. A sokféle vélemény szétforgácsolhatja a gondolkodásunkat.

Néha jobb kevesebb, de átgondolt tanácsot meghallgatni. A döntés okosan azt jelenti, hogy átgondoltan, tudatosan, és lehetőleg hosszú távú következményeit figyelembe véve választunk egy lehetőség közül. Ez nem csak logikát jelent, hanem az érzelmek, értékek és körülmények megfelelő egyensúlyát is.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.