Menü

Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

A "döntéshelyzetek" olyan szituációkra utalnak, amikor valakinek választania kell két vagy több lehetőség között, és ez a választás valamilyen következménnyel jár. Ezek a helyzetek lehetnek mindennapiak vagy komolyabbak. Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk.

Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?

Hallgathatunk saját megérzéseinkre (intuíciónkra). Ez elég gyakori, főleg gyors döntéseknél. Ha kevés az információ vagy a helyzet ismerős, sokan a "belső hangjukra" hallgatnak.

Racionális gondolkodás és logika

Ha van idő átgondolni, mérlegelni az érveket és ellenérveket. Ez tipikus pl. pénzügyi, szakmai döntéseknél.

Mennyire hallgatunk a hozzánk közel állókra (család, barátok)?

Főleg személyes, érzelmi vagy életvezetési döntéseknél lehet fontos a támogatás, megerősítés.

Ha speciális tudásra van szükség, akkor szakértőkre, tanácsadókra (pl. orvos, jogász, pszichológus, karrier-tanácsadó). Ilyenkor a kompetencia, szakmai hitelesség a döntő.

Társadalmi normákra, elvárásokra is hagyatkozhatunk.

Sokszor észrevétlenül befolyásol minket, hogy "mit szoktak mások", "mit illik", "mit várnak tőlünk".

Hatalmi személyek véleménye is befolyásoló lehet. Lehet főnök, tanár, szülő, politikai vezető. Ha alárendelt helyzetben vagyunk, gyakran rájuk hallgatunk.

Korábbi tapasztalatainkra is adhatunk.

A múltbeli sikerek vagy hibák sokszor irányítják, hogyan döntünk hasonló helyzetekben.

Értékrendünkre, elveinkre is alapozhatunk.

Erkölcsi, vallási vagy filozófiai meggyőződéseink is meghatározzák, mit tartunk "helyes döntésnek".

Kikre hallgassunk óvatosan?

Olyanokra, akik ítélkeznek, vagy túl gyorsan adnak tanácsot Ők lehet, hogy nem ismerik a helyzetet mélységében. Hajlamosak lehetnek a saját félelmeiket, előítéleteiket ránk vetíteni.

Érdek vezérelt emberekre. Akik a saját hasznukat nézik, nem a mi javainkat. Például egy eladó, aki rá akar beszélni valamire, vagy egy "barát", aki versenyez velünk.
Túl sok ember tanácsa egyszerre. A sokféle vélemény szétforgácsolhatja a gondolkodásunkat.

Néha jobb kevesebb, de átgondolt tanácsot meghallgatni. A döntés okosan azt jelenti, hogy átgondoltan, tudatosan, és lehetőleg hosszú távú következményeit figyelembe véve választunk egy lehetőség közül. Ez nem csak logikát jelent, hanem az érzelmek, értékek és körülmények megfelelő egyensúlyát is.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.