Előny vagy hátrány? - Alacsony vérnyomás
- Dátum: 2012.12.24., 12:44
- Németh Attila
Vérnyomást nem gyógyítunk - általánosan hangoztatott orvosi vélemény, hanem mindig a vérnyomás - legyen az akár magas, akár alacsony - okait kell vizsgálni, a mögötte meglévő alapbetegséget kell felderíteni és megszüntetni. A magas vérnyomásnak bőséges irodalma van az orvostudományban, az alacsony vérnyomás viszont egészen a legutóbbi időkig elhanyagolt terület volt, nem került a gyógyító szakemberek figyelmének és érdeklődésének a középpontjába.
- Kétségtelen, hogy a magas vérnyomás sokkal több rizikófaktort tartalmaz - mondja Bódosi Irén -, de ma már a kórosan alacsonynak számító vérnyomás okozta panaszokkal is egyre gyakrabban keresik fel a páciensek a szakorvosokat. A vérnyomás az az érték, amely jelzi, hogy a szív bal kamrájának összehúzódásakor eljut-e a szükséges vérmennyiség a főverőerekbe. A keringő vér nyomása, ereje változik az erekben, a szív összehúzódása, elernyedése következtében. A vérnyomás a nap folyamán is változik, más nyugalmi testhelyzetben, és más aktív mozgáskor, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a hangulat, bizonyos gyógyszerek szedése, pillanatnyi közérzet. Általános nézet, hogy egészséges, fiatal szervezet számára a 120/80-as vérnyomásérték a normális, de az is elfogadott, hogy 95/60 és 140/90-es értékek még nem tekinthetők kórosnak.
Több oka is lehet
A doktornő elmondása szerint a krónikusan alacsony vérnyomás okoz panaszokat, és ez leginkább a vékony, magas, fiatal lányokra jellemző. Krónikusnak akkor tekinthető ez az állapot, ha tartósan 100 Hgmm alatt van. A mérés akkor megbízható, ha 24 órás monitorozás alapján értékeli a kapott görbét az orvos.
A tartósan alacsony vérnyomásnak több oka is lehet: hormonális, pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-elégtelenség, az agyalapi mirigy működésének elégtelensége, szívburokgyulladás, fertőzések, mérgezés, hosszan tartó fekvés, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai gyógyszerek.
- Az alacsony vérnyomás csak akkor tekinthető kórosnak, ha panaszokat okoz, egyébként olyan állapotról van szó, ami bizonyos embereknél természetes - magyarázza a szakember. - Általában az agyi keringés zavarai miatt keresik fel a páciensek az orvost. Szédülés, fejfájás, ájulás, látászavar jöhet szóba, gyakran előfordul a teljesítőképesség csökkenése, kóros fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavar, depresszió, émelygés, hányinger, általános rossz közérzet. Mivel sokáig a tudományos érdeklődési körön kívül esett az alacsony vérnyomás, nincs tapasztalatokon alapuló, hatékony gyógyszeres terápiája.

Megdőlni látszik a néphit
Mint minden panasznál, az alacsony vérnyomás esetében is az lenne ideális, ha az okokat sikerülne kideríteni. Ezek hiányában csak tüneti kezelés alkalmazható. A kezelőorvosok általában életmódváltozást javasolnak: megfelelő táplálkozást és fizikai aktivitást, főként úszást, futást. Fokozottan kell ügyelni a só-és folyadékháztartásra is a kórosan alacsony vérnyomással élőknek.
- A tartósan alacsony vérnyomás azért sem elhanyagolható, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelensége is lehet, mint a vérszegénység és a cukorbetegségé - hangsúlyozza a doktornő.
- Éppen ezért nem tanácsos egy legyintéssel elintézni, ha valakinek valóban krónikus, panaszokat okozó alacsony a vérnyomása, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelenségeként komolyabb szervi elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet.
Az egykori néphit mára megdőlni látszik, miszerint kimondottan szerencsés alkat, akinek alacsony a vérnyomása, mert bár valóban nem kell tartania olyan kockázatoktól, amelyeket a magas vérnyomás okoz, még vészjelző tünetek nélkül is előidézhet fizikai és gondolkodási zavarokat, tartósan kellemetlen közérzetet. Az a nézet tehát, amely szerint a krónikusan alacsony vérnyomás - a hipotónia - a hosszú élet titka, mára elveszítette valóságértékét. Erre utal, hogy világszerte komplex kutatások alapján igyekeznek a szakemberek az okhoz és állapothoz leginkább igazodó, eredményes terápiát kidolgozni.
Forrás: Leopold Györgyi, MTI
Fotó: sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.