Menü

A kalóriaszegény üdítőitalok növelhetik a depresszió kockázatát

Összefüggést talált a kalóriaszegény üdítőitalok fogyasztása és a depresszió megnövekedett kockázata között egy új amerikai tanulmány.

Szakemberek 263 900 felnőtt amerikai adatait elemezték, az 50-71 közöttieket 1995-96-ban kikérdezték üdítőital-fogyasztási szokásaikról. Tíz évvel később, 2004 és 2006 között ugyanezeket az embereket megkérdezték arról is, diagnosztizáltak-e náluk depressziót 2000 után.

A rendszeresen napi négy vagy annál több doboz bármilyen szénsavas üdítőitalt fogyasztók körében 30 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy depressziót diagnosztizálnak, mint azoknál, akik nem ittak szénsavas üdítőitalt.

A depresszió kockázata még magasabb volt azok esetében, akik kalóriaszegény szénsavas üdítőitalt fogyasztottak - 31 százalékkal növekedett a kockázat. A nem kalóriaszegény szénsavas üdítőt fogyasztók körében pedig 22 százalékkal volt magasabb a depresszió kockázata.

A rendszeresen napi négy vagy több doboz kalóriaszegény gyümölcsös üdítőitalt fogyasztók esetében 51 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége a depresszió diagnosztizálásának azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztottak ilyen üdítőitalt.

Az Észak-karolinai Nemzeti Egészségügyi Intézet szakemberei az amerikai neurológusok idei konferenciáján ismertetik tanulmányukat.

A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy tanulmányuk mindössze  összefüggést talált a kalóriaszegény üdítőitalok fogyasztása és a depresszió megnövekedett kockázata között, nem pedig megállapította azt, hogy a diétás szénsavas vagy gyümölcsös üdítőitalok fogyasztása depressziót okoz. Bár a kutatók figyelembe vettek számos olyan tényezőt, amely hatással lehet eredményeikre - mint például az életkor, a nem, a képzettség, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a testtömegindex (BMI), az energiabevitel - ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy más körülmények is, mint például a depresszió korábbi előfordulása a családban vagy a stresszes életmód, magyarázatot adhatnak az összefüggésre.

További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsük ezeket az eredményeket - idézte Honglei Chent, a tanulmány egyik készítőjét a Live Science tudományos hírportál.
Az eredmények alátámasztják egy 2011-es tanulmány megállapításait, amely összefüggést tárt fel a kávéfogyasztás és a depresszió kisebb kockázata között. "A kávé nagymennyiségű koffeint tartalmaz, amely közismerten serkenti az agyat, ami hangulatbefolyásoló tényező" - tette hozzá Chen.

Fotó: sxc.hu

Mi az az unami?

Az elnevezést az "ötödik" íz koncepciójának egyik megalkotója és propagátora, Ikeda Kikunae javasolta a huszadik század elején. Az umami tulajdonképpen egy aminosav, az L-glutamát íze, más ízmolekulákkal társulva fokozza azok intenzitását és az ízlelőbimbóra gyakorolt hatását.

Súlyproblémák és jojó-effektus

Aki fogyókúrázott már valaha, hallott már a jojó-effektusról, de mi állhat a hátterében, mi történik ilyenkor a testünkkel és mi a megoldás arra, hogy elkerüljük?

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.