Vanília: Értékes és finom
- Dátum: 2013.02.05., 18:30
Az alvászavartól kezdve az emésztési problémán át sok minden kezelésére használják az egészségügyben, sőt olyan komoly betegségek esetében is segítség lehet, mint a rák, vagy az Alzheimer-kór. A legtöbben mégis a fagyiból ismerjük.
A vanília egy igazi történelmi növény, amely Amerikából indulva hódította meg a világot. Illetve fordítva is mondhatjuk: a világ hódította meg a vaníliát, azonban ez nem ment egyik napról másikra.
Az aztékok már fogyasztották, és természetesen a hódítókat is azonnal elvarázsolta a különleges aroma és illatvilág, ám az európaiak először csak elrabolni tudták a növényt, évszázadok kellettek ahhoz, hogy ténylegesen magukénak mondhassák azt. A vanília toktermését spanyolok szállították először haza, és Európa viszonylag gyorsan megismerkedett az újdonsággal, amely elterjedt Franciaország és Anglia előkelőségeinek körében. Hiába azonban a népszerűség, a vanília csak Közép- és Dél-Amerikában hozott termést, másutt hiába próbálkoztak vele. Meghódítására egészen a 19. század közepéig kellett várni.
Akkor jöttek rá ugyanis arra, hogy nem eredeti élőhelyén a növényt kézzel kell beporozni. Ettől a felfedezéstől kezdve indult igazi hódító útjára a vanília, amelynek páratlan tulajdonságait hihetetlenül sok területen használják fel. Említettük az egészségügyet, amelyben a kemoterápiás kezelésen átesetteknél étvágyjavításra, az Alzheimer-kórosoknál pedig a szaglás változásának feltérképezésére hívják segítségül. Ezek mellett számos kisebb problémát is orvosolnak vele.
A vanília legnagyobb haszonélvezője az élelmiszeripar: jégkrémeket, fagylaltokat már nagyon régóta ízesítenek vele, és sok más egyéb termékben is előfordul, például üdítőben, édességekben, mártásokban és gyümölcsökben is találkozhatunk vele.
Kevesen tudják, hogy a vanília az egyik legdrágább növény a világon, hiszen a vaníliarúd létrehozása rendkívül idő és munkaigényes feladat. Persze ott van nekünk a mesterséges vanília is, amely már több mint száz éve létezik. Az eredeti tulajdonságait természetesen meg sem közelíti, mégis a világ vaníliafogyasztásának döntő többségét (több mint kilencven százalékát) adja.
Fotó: sxc.hu
A túlevés veszélyei mindennapjainkban
Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Ghí, a csodavaj
Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.
Probiotikumok és probiotikus ételek
Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?
Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk
A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg
Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.