Menü

Feketén vagy fehéren?

  • Dátum: 2013.02.12., 22:31

Valaki a rabja, a betege, másnak a cigaretta melletti elmaradhatatlan kellék. Sokaknak reggel az ágyból kikelve az első gondolatuk, más még lefekvés előtt nem sokkal is képes felhajtani egyet. Van aki feketén, van aki tejjel fogyasztja. A kávé több mint élvezeti cikk. A kávézás szenvedély. Nem árt azonban mértékkel fogyasztani.

Eredet

A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A növény

Örökzöld cserje. Bár fajtái, a Coffea nemzetség nagy létszámú, mindössze két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. (forrás: Wikipédia)

Hatásai

Ma már a jól ismert kotyogóstól a kevésbé erős kávét adó filteresen keresztül egészen az egyesével csomagolt kapszulásig számos formája megtalálható. Bár több egész finom neskávé is kapható manapság, az igazi, szenvedélyes kávéfogyasztók ezt és a különböző automatákból kapható hatvan forintos „kávék” fogyasztását legalább olyan szentségtörésnek tartják, mint a borászok azt, amikor valaki az egri bikavérbe teszkós kólát önt.

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

Amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az alzheimer-kór, parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifenol tartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség meg, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót.

Ha túl sok

Mint minden más, a kávéból sem tanácsos túl sokat inni. Nem csak azért, mert így a szervezet hozzászokása miatt elveszti legfőbb hatását, azaz hogy élénkít, hanem azért is, mert felelőtlen fogyasztása növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra élénkítő hatással van; fokozza a szív- és veseműködést, gyorsítja a légzést és az anyagcserét. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval.

Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0,1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása kb. 1-5 óráig tart. Az időtartam függ a szervezet egészségi szintjétől, a megszokástól, a kávé előtt és mellett fogyasztott ételek - italok összetételétől, a koffeinnel szembeni érzékenységtől. Napi 2-3 csésze kávé, ha azt megfelelő körülmények között fogyasztjuk, egészséges frissítő ital, de 1g koffein (kb. 10 csésze) napi elfogyasztása már izgatottságot, szédülést és rosszullétet okozhat - még az egészséges, felnőtt embernek is.

A túlzott kávéfogyasztás, pontosabban koffeinbevitel – így például a kóla, és különösen a nagy divatban lévő energiaitalok is) egyéb tüneteket is produkálhat - hőemelkedés, aritmikus érverés, hőemelkedés, remegés, sőt szorongás, esetleg hasmenés. A nem megfelelőn használt koffein álmatlanságot okozva lehetetlenné teszi a pihenést, ingerlékennyé tesz. 2 - 4 g koffein hatására izomgörcsök léphetnek fel.

Néhány alapszabály

Ne igyunk kávét lefekvés előtt!
Ne igyunk napi két-három adag kávénál többet! Ez látszólag kevésnek tűnhet, de ha minden alkalommal más és más, az alkalomnak, helynek és pillanatnyi igényeinknek épp megfelelő kávéitalt iszunk, mindig jó minőségben - ez bőven elég.
Ne igyunk kávét éhgyomorra! A kávéban lévő csersavak kártékony hatással lehetnek ránk, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak.

Kapcsolódó cikkünk:
Egy jó fekete

Fotó: sxc.hu

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.