Veszélyes hódító – a cukor
- Dátum: 2013.05.14., 10:23
Felfedezése után kissé lassan, de biztosan népszerűvé vált, „lefőzte” a mézet, és most a fosszilis üzemanyagok helyére is pályázik. Sokak szerint méreg, ennek ellenére az emberiség jelentős része alaposan túladagolja.
Hazánkban átlagosan egy ember 35-40 kilogramm cukrot fogyaszt el egy évben. Ez az adat rá is mutat az édesítőszer elsődleges veszélyességére: ennek a mennyiségnek körülbelül egy tizedére van szükségünk. Azaz a cukrot hajlamosak vagyunk, a legtöbb esetben tudattalanul, túladagolni, aminek komoly következményei vannak. A cukor egyébként fontos energiaforrás, ha odafigyelünk a mennyiségre, nincs baj vele. Persze az sem mindegy melyik formáját használjuk.
Térjünk vissza kicsit a kezdetekhez. A cukor fogyasztása, mint oly sok minden más, nagyon sokáig csak a gazdagok privilégiuma volt, az átlagemberek elsősorban mézet használtak édesítésre. Cukornádat először Indiában kezdtek termeszteni, perzsa és arab kereskedők segítségével onnan jutott el Európába. Dél-Európába a 10., Angliába a 14. században kezdtek megismerkedni a nádcukorral, hazánkban a 15. században jegyezték fel először. Amerika felfedezésével új fejezet íródott a növény történetében, a cukornádtermesztés hatalmas haszonnal kecsegtetett, az ültetvényeken dolgozó rabszolgák és más munkások életét viszont a végletekig keserítette.
A cukornád a trópusi éghajlatot, a csapadékos időjárást kedveli. A hosszú, széles levelű, magasra növő, nedvdús belsejű növényt aratása után zúzzák és főzik. Így keletkezik a nyers, fekete cukor, amelyből különböző finomítási fokozatok után jön létre a barna, sárga és végül a fehér változat.A cukor történetének következő fontos fordulópontja a répacukorgyártás megismerése és elterjedése volt. A 18. század derekán Németországban találtak először cukrot a cukorrépában, a termelés a 19. század közepére alaposan felfutott Európában, ami a korábbi gazdasági-kereskedelmi viszonyokra is komoly hatással volt.A cukornádból és a cukorrépából nemcsak élelmiszert állítanak elő, hanem többek között üzemanyagot is. A bioetanol csökkenti a széndioxid-kibocsátást, ám az erdőirtások miatt környezetkímélő hatékonysága megkérdőjelezhető.
A cukorfajták közül épp a legtöbbet használt fehér cukor (kristálycukor, porcukor, kockacukor) a legegészségtelenebb. A barna cukor jobb választás, de csak akkor, ha valódi nyerscukorról van szó, ugyanis több kereskedelmi forgalomban kapható fajta – finomított háztartási cukor színezésével - nyeri el formáját. A túlzott cukorfogyasztás felelős lehet szív- és érrendszeri megbetegedésekért, elhízást, cukorbetegséget okozhat, ezek mellett többek között emésztőszervi panaszok, vitaminhiány és fáradékonyság írható a számlájára. Nem véletlenül emlegetik méreg jelzővel, vagy „fehér halál” kifejezéssel.
Fotó:
sxc.hu
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
A citrom szerepe a modern súlykontrollban
A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.