Ásványi anyagok: a jód

A mikroelemek közé tartozó jódból a szervezetben körülbelül. 15-20 mg  található, ennek 70-80 százaléka  a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre  is.

Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések.
Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát, a takarmány és az ivóvíz jódszintje is befolyásolja.

Jódban gazdagok a tengeri halak és kagylók. A szervezet számára szükséges jódot napi 10 dkg lazac fogyasztásával fedezhetnénk, de mivel erre kicsi az esély, ezért inkább a jódozott só fogyasztása ajánlott. A jódozott konyhasó 25 mg/kg kálium-jodidot tartalmaz. A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmazzák.
Napi szükséglet: 0,15 mg

Ha a szervezetben jódhiányos állapot alakul ki az anyagcsere lassul, emelkedhet a koleszterinszint, depresszió léphet fel, várandós anyáknál spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkezhetnek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
Jód túladagolása emelkedett pajzsmirigyműködést eredményezhet, toxikus tünetekkel együtt.

Forrás:
wikipédia

Fotó:
sxc.hu