Egy vitatott szülészeti beavatkozásról
- Dátum: 2013.05.29., 09:30
A gátmetszés a leggyakrabban elvégzett szülészeti beavatkozás, a szükségességét gyakran övezi vita mind laikusok mind a szakemberek körében.
A gátmetszés a szülési folyamat utolsó fázisánál történik, a hüvely tágítását szolgálja, annak érdekében, hogy se az anyánál se az újszülöttnél ne történjen sérülés.
A beavatkozás elvégzése szükségszerű lehet például elakadt szülésnél. Ha túl nagy a magzat, akkor az anyánál igen kellemetlen sérüléseket okozhat a szülés. A koraszüléseket pedig szintén nem lehet gátmetszés nélkül levezetni, mert ha túl szoros a gát, az újszülött agyi károsodást is szenvedhet.
A 20. század elején világszerte elterjedt szülészeti beavatkozás volt, majd háttérbe szorult. Az elmúlt 20-25 évben egyre jobban teret nyert a természetes szülészeti szemlélet és gyakorlat. Ennek szinte egyenes következménye, hogy mindenféle mesterséges beavatkozás, köztük a gátmetszés is vitatott kérdéssé vált. Megjelenik az az érv, hogy a természeti népeknél sincs ilyen beavatkozás a szülés folyamatában, és egyébként is túl sok esetben végzik el, olyankor is, amikor nem lenne szükséges. A gátmetszés nem egy lehetséges alternatíva, amit a kismama előre kérhet vagy elvethet.
A beavatkozás szükségességét csak a szülés utolsó fázisában döntik el az orvosok. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs joga az édesanyának informálódni és előzetesen tájékozódni a lehetséges beavatkozások funkciójáról és következményeiről.
Jogos lehet a félelmünk a gátmetszéssel kapcsolatban, mikor olyanokat hallunk, hogy minden esetben mérlegelés nélkül elvégzik, kényelmi szempontból. De ezt a feltevést nem szabad tényként kezelnünk, inkább kérjünk tájékoztatást az orvosunktól. És bár a természetes szülési szemlélet valóban egy kismama és baba barát gyakorlatot hívatott megteremteni, ne feledjük, hogy a gátmetszés bizonyos esetekben mind anyai mind a gyerek szempontjából fontos beavatkozás lehet.
Ezért nem szabad a kettőt (vagyis a gátmetszést és a természetes szülést) egymás szöges ellentéteként értelmezni.
Fotó:
sxc.hu
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.