Három hónapos kortól ajánlott
- Dátum: 2013.06.07., 09:33
A babaúszást három-négy hónapos kortól ajánlják a szakemberek. Ez a mozgásféle nemcsak erősíti a baba-szülő viszonyt, a kölcsönös bizalmat, hanem fejleszti a kicsi egyensúlyérzékét és mozgását is.
Amikor a csemeték immunrendszere már kellően megerősödött, ez általában három, négy hónapos kor körül következik be, akkor lehet megkezdeni a babaúszást. Sokan azt gondolják, hogy ez korai úszásoktatás, pedig nem az. Mozgás- és egyensúlyfejlesztés, aminek segítségével erősödik az izomzat, fejlődik a mozgás koordináció. Elmondhatjuk még, hogy a babaúszással a kicsik ellenállóbbakká válnak és az átlagoshoz képest a tanulási képességük, az értelmi fejlettségük, illetve a szocializációs készségük is jobb lesz. Ráadásként már igen korán felébresztjük a kisbabánkban a mozgás iránti vágyat és annak szeretetét.
Fontos tudni, hogy a gyermekünket egyáltalán nem érheti baj a vízben, hiszen a picik egy olyan veleszületett, ösztönös reflexszel jönnek a világra, amelynek segítségével hat-hét hónapos korig, ha víz alá merülnek, képesek visszatartani a lélegzetüket és nem nyelnek vizet. A szakértők ezt búvárreflexnek nevezik.
A babaúszást megelőzheti az úgynevezett kádúszás is, ami egyfajta felkészítése a későbbi uszodai mozgásnak. A kádúszást a hozzáértők a köldökcsonk leesése és begyógyulása után, 14-21 napos kortól javasolják. Ezt normál kádban, 35-36 Celsius fokos vízben végezheti a gyermek. A foglalkozást bemelegítés, torna, masszázs előzi meg. Az ismerős környezet, valamint a szülők jelenléte nagy biztonságot ad a kisbabának.
A babaúszás nagyjából harminc perces foglalkozást jelent alkalmanként. Minden feladatot mondókákra, ritmusos formában végeznek el a kicsik. Természetesen akadnak egyénre szabott mozgássorok is. Az úszáson a kölcsönös bizalom, a szülő-gyermek viszony szorosabbá válik. A részvételt valamennyi oktatáson érvényes orvosi igazoláshoz kötik a szakemberek.
A foglalkozások azért is jók, mert a babák számára fontos tapasztalatot jelent, hiszen először kerülnek csoportba, társas közösségbe. Megfigyelhető, hogy ezek a kicsik bátrabbak, könnyebben barátkoznak később és a kapcsolatteremtés sem okoz majd nekik gondot.
Fotó: sxc.hu
A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat
Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?