Hogyan és hol szoktassuk gyermekünket rendszeres mozgáshoz?
- Dátum: 2013.07.08., 11:13
Itt van a nyár, gyermekeink alig várják minden évben ezt az időszakot, az iskola végét. De hogy lehet ezt az időt is hasznosan eltölteni? Mindenekelőtt mozgással.
Persze nem lehet gyermekeinket egyik pillanatról a másikra hozzászoktatni a testmozgáshoz, de azt tudnunk kell, hogy a 7 – 12 éves korig tartó időszakban rendelkeznek a legnagyobb mozgásigénnyel, s testi fejlődésük szempontjából ez számukra az egyik legszenzibilisebb időszak.
Természetesen a rendszeres testgyakorláshoz való eljutásig már csecsemőkorban is segíthetünk néhány aprósággal. A kisbaba mozgását is fejleszthetjük, ha akár érdekes játékfigurákkal figyelmét felkeltjük, arra késztetjük, hogy először reagáljon, forogjon, majd a kúszáson - mászáson keresztül eljusson az állás és járás folyamatáig. Ehhez sokféle eszköz kapható, a játszószőnyegen keresztül a támaszkodásra használható guruló állatfigurákon át a különböző kézzelfogható játékokig, melyek az apróságok finommozgásait figyelmét egyaránt fejlesztik, s hozzászoktatja őket pl. az eszközhasználathoz. Ebben az életkorban az egyedül űzhető „sportág” a babaúszás” melyet a meglévő búvárreflex miatt érdemes kipróbálni.
A következő, körülbelül 1 – 7 éves korig tartó időszakban a természetes mozgások, futások, ugrások, dobások megtanulása a legjellemzőbb. Ilyenkor ne csodálkozzunk, hogy a gyerkőc mindenhová futva közlekedik, megpróbál felmászni mindenhová s persze leugrani is, dobálni meg egyenesen a világ legcsodálatosabb dolga lesz. Csak mindezt ne a lakásban tegye, ezért fontos minél több szabadlevegőn eltöltött idő. A nyári időszakban ilyenkor ha van lehetőségünk játszunk fogócskákat, bújócskákat a gyerekekkel, labdázzunk sokat, fejleszthetjük a labdafogást, valamint a fiúkkal már focizhatunk is. Ha pedig egy folyóparton a kaviccsal kacsázást tanulják meg, az már igazán vagány. Leginkább a ciklikus mozgásokat sajátítják el ilyenkor könnyen, így megtaníthatjuk őket kerékpározni, s alkalomadtán vihetjük őket úszótáborba. De ebben a korban már elsajátíthatók a dzsúdó alapvető mozgásai, mint a fogások, esések és gurulások is.
Gyermekkorban ( 7 – 12 ) már hatalmas a mozgásigény. Mint a kisgyerekeknél mindvégig, ilyenkor is nagyon oda kell figyelni a táplálkozásra, mert nemcsak a mozgás, de szervezetük fehérjeigénye is rendkívül nagy. Ekkor különösen fontos a testmozgás, mert a növekedéssel együtt a testsúlygyarapodás is fokozódhat. Ilyenkor már járhatnak bármilyen sportági edzésre, nyáron pedig leginkább az ezekkel kapcsolatos táborokban tölthetik el az időt ( foci - ; kézilabda - ; lovas – és vízi tábor stb. ) Persze ilyenkor sem maradhatnak el a közös családi mozgásprogramok, kerékpár és gyalogtúra, vagy egy nyári csobbanás a Balaton frissítő hullámai között.
Fotó:
sxc.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.