A baba második hónapja
- Dátum: 2013.07.09., 13:43
Az első napok ismerkedése után egyre könnyebbé válik a kisbabánk nevelése, észre sem vesszük és máris elérkeztünk a második hónaphoz, amikor már a fejlődésében is komoly lépéseket vehetünk észre.
A babánk most már nemcsak alszik egész nap. Egyre többet van fenn, kíváncsian nézelődik, élénken mozgolódik, rugdalózik, kapálózik. Most már egy huzamban akár két-három órát is ébren tölt, sőt éjszaka képes hat-nyolc órát is aludni.
A megszokott napirendhez továbbra is ragaszkodjunk szigorúan, mert így a kicsinek is remek viszonyítási pontokat adunk. Már ilyen korban tudni fogja, hogy az esti fürdetés után szopizás, majd alvás következik. És azt is megszokja, mikor van itt a séta, a játék, vagy a pihenés ideje.

Akadnak babák, akik séta közben rögvest elalszanak, amint kiérnek a lakásból a friss levegőre. Velük könnyű dolgunk van, hiszen órákig csavaroghatunk zavartalanul. Más picik azonban szívesen nézelődnek, kíváncsiskodnak. Ebben az esetben valamivel nehezebb a helyzet, hiszen ők addig le nem csukják a szemüket, amíg haza nem érünk velük. Ilyenkor inkább rövidebbre fogjuk a sétát, de naponta többször is kivihetjük őket levegőzni.
A második hónapban a babák többsége már képes hason fekve 45 fokban felemelni a fejét, sőt a fürgébbek pedig át is fordulhatnak, vagy hasról hátra, vagy vissza. Épp ezért mindig figyeljünk a csecsemőre, ne hagyjuk őrizetlenül, mert nagyon kellemetlenül érezheti magát, ha hasra fordul és képtelen visszapördülni.
A szemével ügyesen követi a mozgó tárgyat, nyúlhat is utána. Ebben a korban már megmarkolja a tárgyat, amit a kezébe adunk, szorosan tartja, s olykor ebből is adódik a gond, képtelen elengedni azt. Ilyenkor hangosan felsír, jelzi, hogy baj van.
Figyeljünk a sírására, különféle módon képes jelezni, az éhséget, a szomjúságot, a fáradtságot. Egyre többet rikkantgat, sikongat, gőgicsél, gügyög, gagyog. Felismeri a hozzá legközelebb állók hangját, sőt meg is tudja már különböztetni őket. Beszéljünk hozzá sokat, énekeljünk neki, mondókázzunk, s mindig mondjuk el neki, mikor mi következik. Így tanul, fejlődik a leggyorsabban.
Ne ijedjünk meg, ha késő délután, kora este a baba rákezd a sírásra minden ok nélkül. Ez az állapot néhány hétig is eltarthat. Mindenki mással magyarázza, akad, aki szerint a hasfájás ilyenkor jelentkezik, és olyan is, aki szerint az egész nap felgyülemlett élményeket, feszültséget még nem képes másképp levezetni, feldolgozni a kicsi és ezért sír. Legyünk türelmesek vele, ringassuk minél többet, ebben a néhány órában próbáljunk meg vele félrevonulni valami csöndes helyre. Az is jó, ha lazán tornáztatjuk, simogatjuk, masszírozzuk, csak ne üvöltsön mellette a tévé, ne vegyük fel a telefont, s ne beszélgessünk a szomszéddal. Csak rá figyeljünk, szenteljük neki ezt a pár nehéz órát.
A második hónap végére sok kisbaba már képes visszamosolyogni, s ez a szülőknek a legnagyobb ajándék az első hetek nehézségei után.
Fotó:
sxc.hu
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.