Kifogástalanul, frissen
- Dátum: 2013.07.20., 22:03
A salátakészítésnél egyszerűbb konyhai művelet nem létezik. Persze azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot.
A salátához mindig kifogástalan, friss alapanyagokat használjunk. A megtisztított nyersanyagokat ne áztassuk, mert a vitaminok, ásványi sók egy része kioldódik, így a saláta biológiai értéke csökken. Ugyanilyen megfontolásból a zöldségeket lehetőleg rövid lében főzzük, és ha mód van rá, akkor a levét is használjuk fel. Zöldségeinket gőzben is megpuhíthatjuk, így az értékes anyagok kioldódása csökken.
A szemnek is tetszetősebb, ha a zöldeket egyenletesre daraboljuk. Nyersanyagainkat vékonyan hámozzuk meg, mert általában a héj alatti rész tartalmazza a legtöbb értékes tápanyagot, vitamint. Fontos, hogy a zöld leveleket gondosan leszárítsuk, mert ha nedvesek, a salátaöntet nem tapad meg rajtuk.
Óvakodjunk a túlzott, mértéktelen fűszerezéstől. Két-három fűszernövény használata legtöbbször bőségesen elegendő.
A nyers, zöld salátákat csak tálalás előtt keverjük össze, mindig hidegen és ropogósan tálaljuk. A főtt salátákat viszont már tálalás előtt egy-két órával készítsük el, hogy az ízek összeérjenek.
A vegyes salátákat könnyedén keverjük, ne törjük meg az alapanyagokat. A keveréshez fa-, üveg-, vagy műanyag kanalat használjunk.
A salátalét, a dresszinget, az öntetet mindig üveg-, porcelán-, esetleg műanyag edényben tároljuk, így megakadályozhatjuk, hogy a savas anyagok a fémet kioldva kellemetlen mellékízt kapjanak, esetleg mérgező vegyületeke keletkezzenek. A salátalé készítésének fontos szabálya, hogy előbb a sót, majd az ecetet, vagy a citromlevet, végül a cukrot adjuk hozzá.
Az öntetek készítésekor nagy figyelmet kell fordítani a felhasznált olajok minőségére, mert a napraforgó- és repceolaj könnyen avasodik. Használjunk inkább olívaolajat, amely a legalkalmasabb a saláta készítéshez. Íze viszonylag semleges, lehűtve vajszerűen sűrűsödik. Szólnunk kell még a pálma-, vagy kókusz-, a szezám-, a dió, a mákolajról is, amelyek ugyancsak kiváló alapanyagai lehetnek egy remek salátaöntetnek.
Forrás:
Tusor András: Salátástál
Fotó:
sxc.hu
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.