Menü

Kifogástalanul, frissen

  • Dátum: 2013.07.20., 22:03

A salátakészítésnél egyszerűbb konyhai művelet nem létezik. Persze azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot.

A salátához mindig kifogástalan, friss alapanyagokat használjunk. A megtisztított nyersanyagokat ne áztassuk, mert a vitaminok, ásványi sók egy része kioldódik, így a saláta biológiai értéke csökken. Ugyanilyen megfontolásból a zöldségeket lehetőleg rövid lében főzzük, és ha mód van rá, akkor a levét is használjuk fel. Zöldségeinket gőzben is megpuhíthatjuk, így az értékes anyagok kioldódása csökken.

A szemnek is tetszetősebb, ha a zöldeket egyenletesre daraboljuk. Nyersanyagainkat vékonyan hámozzuk meg, mert általában a héj alatti rész tartalmazza a legtöbb értékes tápanyagot, vitamint. Fontos, hogy a zöld leveleket gondosan leszárítsuk, mert ha nedvesek, a salátaöntet nem tapad meg rajtuk.

Óvakodjunk a túlzott, mértéktelen fűszerezéstől. Két-három fűszernövény használata legtöbbször bőségesen elegendő.
A nyers, zöld salátákat csak tálalás előtt keverjük össze, mindig hidegen és ropogósan tálaljuk. A főtt salátákat viszont már tálalás előtt egy-két órával készítsük el, hogy az ízek összeérjenek.

A vegyes salátákat könnyedén keverjük, ne törjük meg az alapanyagokat. A keveréshez fa-, üveg-, vagy műanyag kanalat használjunk.
A salátalét, a dresszinget, az öntetet mindig üveg-, porcelán-, esetleg műanyag edényben tároljuk, így megakadályozhatjuk, hogy a savas anyagok a fémet kioldva kellemetlen mellékízt kapjanak, esetleg mérgező vegyületeke keletkezzenek. A salátalé készítésének fontos szabálya, hogy előbb a sót, majd az ecetet, vagy a citromlevet, végül a cukrot adjuk hozzá.

Az öntetek készítésekor nagy figyelmet kell fordítani a felhasznált olajok minőségére, mert a napraforgó- és repceolaj könnyen avasodik. Használjunk inkább olívaolajat, amely a legalkalmasabb a saláta készítéshez. Íze viszonylag semleges, lehűtve vajszerűen sűrűsödik. Szólnunk kell még a pálma-, vagy kókusz-, a szezám-, a dió, a mákolajról is, amelyek ugyancsak kiváló alapanyagai lehetnek egy remek salátaöntetnek.

Forrás:
Tusor András: Salátástál

Fotó:
sxc.hu

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.