Menü

Mik azok a szuperélelmiszerek?

  • Dátum: 2013.07.23., 21:13

A szupertáplálékok olyan ételeket jelölnek, amelyeknek az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatása kiemelkedő, mert koncentrált formában tartalmazzák az egészségünk megőrzéséhez szükséges tápanyagokat.

A szuperételek kifejezést Nyugat-Európában már régóta elterjedt és használatos. Nálunk is egyre jobban ismertté válik, s akik egészség tudatosan élnek, azok rendszeresen fogyasztják is ezeket. Fontos megjegyeznünk, hogy a szupertáplálékokat a természetnek köszönhetjük, hiszen ezek csakis ott találhatóak meg, nem gyárilag előállított élelmiszerekről beszélünk.

A szuperétkek sokkal több értékes tápanyagot tartalmaznak, mint más gyümölcs, vagy zöldség, s a sok-sok vitamint, ásványi-anyagot, fehérjét, egyéb mikroanyagot koncentrált formában leljük fel bennük. Tudni kell még, hogy fogyasztásukkal megsokszorozhatjuk az életerőnket, energiát nyerünk belőlük, feltunningolhatjuk az immunrendszerünk, a legtöbb lúgosító és méregtelenítő hatású is.

A szupertáplálékokat jelölő kategória meglehetősen szubjektív, nincs két egyforma csoport. Azonban akad néhány olyan étek, amely szinte valamennyi csoportosításban helyet kapott. A hozzáértők szerint ilyen szupertáplálék a méhpempő, a goji bogyó, a kék-zöld alga, az olívaolaj, a lazac, a búzafű, a csírafélék, valamint az eper, a kurkuma, a fekete áfonya, a gránátalma. Sok helyütt említik még a zöld teát, a mangosztánt, a papayát is.

De lássunk néhányat részletesen is, hogy megtudjuk, miért is tartoznak a szupertáplálékok közé.
A méhpempőről úgy tartják, a szuperétktk királynője, mert nemcsak energiát nyerhetünk belőle, hanem immunerősítő, méregtelenítő hatású, ráadásul az idegrendszert is felturbózza és fizikailag is vitalizál. Több mint 120 féle vitamint, ásványi anyagot, fehérjét tartalmaz.

A goji bogyót hazánkban még nem sokan ismerik, hiszen a kínai Jangce folyó vidékén, a Himalája völgyeiben termesztik, de mintegy ötezer éve számos betegség ellenszere.

Aztán itt van az olíva olaj, amelyet a háziasszonyok és hétköznapi emberek is jól ismernek. Az olajfák olyan erősbaktérium- és vírusölő hatással rendelkeznek, hogy ellenállnak mindenféle növénybetegségnek. Hasonló erővel bír a fák termése és a belőle sajtolt olaj is.

A kurkuma a természetben előforduló leghatékonyabb antioxidáns. Jobbára mi fűszerként ismerjük és használjuk, azonban daganatellenes, valamint gyulladásgátló hatása miatt már a természetgyógyászat is előszeretettel alkalmazza.

A búzafű a világ egyik legjobb lúgosító szere, az emberiség ötezer éve használja. Nemcsak energetizál, hanem rendszeres fogyasztásával megelőzhető a cukorbetegség, a daganat, a különböző szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, de kiváló az emésztési problémákra is.

Fotó:
sxc.hu

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.