Fehér helyett barnát
- Dátum: 2013.07.24., 11:45
Az utóbbi időszakban annyi rosszat hallani a különböző, minden nap használt pékáruk egészségünkre gyakorolt hatásairól, hogy érdemes kicsit jobban körülnézni az üzletek polcain és a termékek címkéin.
Ma már köztudott, hogy a fehér kenyér jóval gyengébb tulajdonságú, mint teljes kiőrlésű lisztből készült társai. Az annak idején a hatékonyabb élelmezési viszonyok elérése érdekében „kitalált” fehér liszt nélkülöz egy sor vitamint, valamint rost és ásványi anyagot. Ennek az az oka, hogy őrléskor szétválasztják a búzaszemet az egészséges korpától, azaz a terméshéj, valamint a csírarésztől.
Semmi gond – mondhatjuk, hiszen az üzletekben, különösen a hipermarketekben hatalmas választékát találjuk a sötétebb színű péksüteményeknek, kenyereknek, csakhogy a helyzet természetesen nem ilyen egyszerű. Attól, hogy valami barna, még nem biztos, hogy egészséges, sokfajta kenyér ugyanis a hozzáadott színezék (kakaópor, karamell) miatt színes és nem a teljes kiőrlésű liszt használatától. Sajnos a kenyereknél nem mindig találni részletes leírást a készítési módról és az összetevőkről, de néhány apró fogással leleplezhetjük a kakukktojásokat. Az egyik ilyen fogás a súly, valamint az állag. A teljes kiőrlésű lisztből készültek tömörebbnek, nehezebbnek kell lennie. Az illat is árulkodó lehet, utalhat például a színezék használatára.
Mindenképpen érdemes tehát ellenőrizni a terméket, ha pedig nem bízunk a bolti áruban, otthon is megsüthetjük kenyerünket. Az alapanyagokat mi választjuk, ma már rengeteg recept elérhető és nem is feltétlenül van hozzájuk szükség kenyérsütőre.
Az úgynevezett Graham-liszt egészségesebb, mint a fehér liszt, de nem teljes kiőrlésű gabonából készül. Érdemes azonban kipróbálni a tönkölybúzából, rozsból, vagy zabból előállított pékárukat, hiszen ezek rost, vitamin, valamint antioxidáns tartalma jelentős.
Fotó:
sxc.hu
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.