Sok ezren haltak bele
- Dátum: 2013.08.14., 13:46
Azért nem találtak hosszú ideig ellenszert a betegségre, mert egész egyszerűen tévúton jártak. A tévedésnek rengeteg ember esett áldozatul.
A középkor egyik legismertebb betegsége a skorbut volt. Nem csoda, hiszen a betegség a hosszú hajóutak, a rendkívül népszerű felfedezések főszereplőit tizedelte. A fájdalmas, kellemetlen tüneteket és a legrosszabb esetben halált okozó skorbutot hosszú ideig „a rossz tengeri levegőnek” tulajdonították, mivel a szárazföldre érkezést követően a páciensek állapota javult.
A megoldás egészen a 18. századik váratott magára, először egy James Lind nevű orvos publikálta, hogy a skorbut kialakulása narancs-, és citromléfogyasztással megelőzhető. Persze, hiszen a betegséget a tengerészek rendkívül hiányos táplálkozása, egészen pontosan a C-vitamin hiánya okozza. A század végére az orvos receptje már széles körben elfogadott és alkalmazott módszerré vált.

Persze a betegséget néhányan már korábban is eredményesen előzték meg, csak éppen ennek nem voltak pontos tudatában. A híres Drake kapitány és legénysége a 16 század végén Dél-Amerikában kikötve azt tapasztalta, hogy az ottaniak egy fa kérgét fogyasztják. Kiderült, azért, mert a hideg téli hónapokban megvédi őket a betegségektől. Ez a fa a chilei fahéjcserje volt, amelyből Drake el is raktározott és láss csodát: hajóján nem ütötte fel fejét a betegség.
Más tengerészek is megfigyelték a bennszülöttek táplálkozási szokásait. Észak-Amerikában Cartier helyi indiánok tanácsára kanadai cédrus tűleveléből főzött teával igyekezett gyógyíttatni embereit. Később rájöttek, hogy pozitív hatással bír a savanyú káposzta, a sárgarépalekvár és a maláta sűrítmény is. Sajnos az információáramlás akkoriban még nem volt elég hatékony, így a gyógymód nem terjedt el egyhamar.
A skorbut és táplálkozás összefüggésében a 18. század végére tehát kezdtek megbizonyosodni, de a végső megvilágosodást a C-vitamin 20. századi felfedezése jelentette.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.