Nehéz elkerülni
- Dátum: 2013.08.17., 22:29
Talán nem túlzás rögtön az elején leszögezni, hogy mellőzni szinte egyenlő a lehetetlennel. Ugyanakkor érdemes közelről megismerni, mert a nagyobb, részletesebb tudás birtokában sokat tehetünk az egészségünkért.
Többször is foglalkoztunk már a cukorral, annak történetével, formáival és egészségkárosító hatásaival is. Most igyekszünk összefoglalni, mely élelmiszerek a „legfertőzöttebbek”.
A túlzott cukorfogyasztás elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket, és több más egyéb veszélyes bajt okozhat. És az igazság az, hogy a fejlett országok lakosságának jelentős része túl sok cukrot vesz magához. Ez persze a legtöbbször „le sem esik”, hiszen sokszor nem is tudjuk, hogy épp cukrot fogyasztottunk, ráadásul nem is kis mennyiségben. Egy példa: mindenki tudja, hogy a forgalomban lévő üdítők jelentős része sok cukrot tartalmaz, ez mégsem tudatosult még kellőképpen. A másik dolog, lehet, hogy épp a címkén lévő százalék (ajánlott napi beviteli érték) nyugtat meg valakit, egészen addig, amíg az apró betűt el nem olvassa. Ott ugyanis meglátja, hogy az értéket két, vagy két és fél deciliterre számolják és nem fél literre.
A címkéket érdemes böngészni, de még a legalaposabb, legfigyelmesebb vásárló sem tudja kiiktatni teljesen étrendjéből a cukrot. Ami nem baj, ha a mennyiséget csökkentjük, már nyertünk ügyünk van.
Az édesítőszerekkel sokan megnyugtatják magukat, pedig nem szabadna, hiszen ezek sem sokkal egészségesebbek a cukornál. A természetes édesítők ezzel szemben nem jelentenek zsákutcát, de nagyobb mennyiségben azokat sem érdemes használni.
A gyümölcsök cukrot tartalmaznak, a felesleg pedig zsírrá alakul szervezetünkben. Mértékletességre van tehát szükség esetükben is, különösen a banán, a szőlő, a cseresznye, a szilva, az ananász és a körte fogyasztására kell odafigyelni.
Az édesipari termékek használatát érdemes minimálisra csökkenteni, és a pékáruk összetevőit sem árt átnézni. Az alkoholfogyasztás szintén kényes pont a témában. A zöldségek viszont „minden mennyisében” jöhetnek, közülük a kukoricának, sütőtöknek, a sárgarépának és a zöldborsónak van kicsit magasabb szénhidrát tartalma.
Fotó:
pixabay.com
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.
Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?
Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.