Nehéz elkerülni
- Dátum: 2013.08.17., 22:29
Talán nem túlzás rögtön az elején leszögezni, hogy mellőzni szinte egyenlő a lehetetlennel. Ugyanakkor érdemes közelről megismerni, mert a nagyobb, részletesebb tudás birtokában sokat tehetünk az egészségünkért.
Többször is foglalkoztunk már a cukorral, annak történetével, formáival és egészségkárosító hatásaival is. Most igyekszünk összefoglalni, mely élelmiszerek a „legfertőzöttebbek”.
A túlzott cukorfogyasztás elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket, és több más egyéb veszélyes bajt okozhat. És az igazság az, hogy a fejlett országok lakosságának jelentős része túl sok cukrot vesz magához. Ez persze a legtöbbször „le sem esik”, hiszen sokszor nem is tudjuk, hogy épp cukrot fogyasztottunk, ráadásul nem is kis mennyiségben. Egy példa: mindenki tudja, hogy a forgalomban lévő üdítők jelentős része sok cukrot tartalmaz, ez mégsem tudatosult még kellőképpen. A másik dolog, lehet, hogy épp a címkén lévő százalék (ajánlott napi beviteli érték) nyugtat meg valakit, egészen addig, amíg az apró betűt el nem olvassa. Ott ugyanis meglátja, hogy az értéket két, vagy két és fél deciliterre számolják és nem fél literre.
A címkéket érdemes böngészni, de még a legalaposabb, legfigyelmesebb vásárló sem tudja kiiktatni teljesen étrendjéből a cukrot. Ami nem baj, ha a mennyiséget csökkentjük, már nyertünk ügyünk van.
Az édesítőszerekkel sokan megnyugtatják magukat, pedig nem szabadna, hiszen ezek sem sokkal egészségesebbek a cukornál. A természetes édesítők ezzel szemben nem jelentenek zsákutcát, de nagyobb mennyiségben azokat sem érdemes használni.
A gyümölcsök cukrot tartalmaznak, a felesleg pedig zsírrá alakul szervezetünkben. Mértékletességre van tehát szükség esetükben is, különösen a banán, a szőlő, a cseresznye, a szilva, az ananász és a körte fogyasztására kell odafigyelni.
Az édesipari termékek használatát érdemes minimálisra csökkenteni, és a pékáruk összetevőit sem árt átnézni. Az alkoholfogyasztás szintén kényes pont a témában. A zöldségek viszont „minden mennyisében” jöhetnek, közülük a kukoricának, sütőtöknek, a sárgarépának és a zöldborsónak van kicsit magasabb szénhidrát tartalma.
Fotó:
pixabay.com
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.