Menü

Házi praktikák - Ételízesítő télire

  • Dátum: 2013.08.18., 21:41

Rengeteget hallani arról, hogy a különböző ételízesítők, vegeták milyen sok káros anyagot tartalmaznak. Mindegyik hemzseg az E számoktól, sok bennük az ízfokozó, a tartósítószer, a különböző adalékanyag, az aroma és színezőanyag. Ételízesítőt viszont mi magunk is készíthetünk, csupán megfelelő mennyiségű zöldség és só kell hozzá.

Amikor még nem ismertük a különböző mesterséges tartósítószereket, esetleg nem volt minden háztartásban fagyasztó és hűtőszekrény, akkor is fogyasztott az ember hosszabb ideig eltartható élelmiszert. Persze ne a legújabb korokra gondoljunk. Régen füstöléssel és sózással tartósítottak. Utóbbit akár mi is kipróbálhatjuk. A házi ételízesítő lényege is az, hogy nem tartósítószerrel, hanem só segítségével tartósítjuk a benne található zöldségeket.

A legismertebb recept szerint 1,2 kilogramm só szükséges egy kiló sárgarépa, egy kiló petrezselyemgyökér, egy kiló paprika, egy kiló paradicsom, egy kiló hagyma, három fej fokhagyma, négy fej zeller, két nagy csomó petrezselyemzöld, fél kiló karalábé, negyed kiló káposzta, fél kiló karfiol tartósításához.

A felsorolt zöldségeket alapos tisztítás után ledaráljuk húsdarálón, majd a sóval összekeverjük. Ezután egy éjszakát állni hagyjuk a zöldségmixet, majd másnap befőttes üvegekbe rakjuk.

A felhasználása megegyezik a boltokban kapható ételízesítőkével, vagyis bármikor vehetünk belőle, viszont a sóssága miatt figyeljünk arra, hogy az adott ételbe már kevesebbet tegyünk ebből a fűszerből.

Érdemes kisebb üvegekbe rakni az összedarált zöldeket, mert az jobban elfér a hűtőszekrényünkben. Vagyis felbontás után praktikus hűtőben tárolni a megkezdett üveget.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.