Menü

A hótól a tölcsérig

  • Dátum: 2013.08.21., 20:39

Szerette ókori hadvezér és császár, de már előttük feltalálták a kínaiak. Elterjedéséhez az ipari forradalom kellett, de elmaradhatatlan alkotóeleme csak a 20. század elején csatlakozott hozzá. Kötve hisszük, hogy ebből bárki is kitalálja cikkünk főszereplőjének kilétét.

A fagylalt nem épp a legegészségesebb étel, főleg a mai formájában, ugyanakkor tudni kell róla, hogy sok kalciumot és vitaminokat tartalmaz. Mindezzel együtt a népszerű édesség története rendkívül hosszú és érdekes.

A fagyi elődjét valószínűleg Kínában fogyasztották először, több ezer évvel ezelőtt jéggel és, vagy hóval párosított édességek formájában. Persze ez még nem az igazi fagylalt volt, a tejet és a jeget az arabok keverték össze elsőként. Tej, tejszín, vagy joghurt, cukor – ez volt a 9-10. század arab világában kapható fagyi alapreceptje. A hideg édesség egyébként ennél már korábban elindult világhódító útjára, hiszen a Perzsa és a Római Birodalomban is szívesen fogyasztották a gyümölcsökkel, vagy különböző fűszerekkel ízesített finomságot. Nagy Sándor is szerette, de nem annyira, mint Nero császár, aki állítólag több száz kilométerről, a hegyekből hozatta a jeget az elkészítéséhez.

Az arab találmány után a kínaiak álltak elő egy újítással: rájöttek, hogy konyhasó hozzáadásával úgy hűthetik fagypont alá az ételt, hogy az megfagyna. Ezáltal a fagyi könnyebben eltartható lett.

A modernizáció útján felfelé lépkedő fagylalt a közékor végére Európában is elterjedt, ahogyan lenni szokott az uralkodók, a főurak, a gazdagok körében, hiszen a tiszta jég nem volt olcsón beszerezhető alapanyag. A fagyi szélesebb körű elterjedését az ipari forradalom alapozta meg, a 19. század végére már minden profi kávéház kínálatában megtalálható volt. Érdekesség, hogy a ma már alapvető részének tekintett tölcsért csak a 20. század elején szabadalmaztatták. Innen már csak egy ugrás volt a modern jégkrém, amely tölcséres testvérével, valamint különböző mutációival együtt ma is folyamatosan növekvő, hatalmas népszerűségnek örvend az egész világon.

Magyarországra először Mátyás király felesége, Beatrix hozta be a fagylaltot, ami azután hosszú ideig ismét ismeretlen volt hazánkban. Legközelebb a 17. század végén, a 18. század elején jelent meg osztrák közvetítéssel.

Fotó:
pixabay.com

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.