Fogápolás a kezdetektől
- Dátum: 2013.08.24., 18:15
A baba első fogai legalább olyan fontosak, mint a maradandóak, ezért már az első fogacska megjelenésétől folyamatosan oda kell figyelni a megfelelő fogápolásra.
Bizony sokan nem is gondolják, de a tejfogak is könnyen kilyukadhatnak, ezért azokra ugyanolyan figyelmet kell szentelni, mint a maradandó fogakra. A tejfogak különösen fontossággal bírnak a rágás és beszéd folyamatainak elsajátításában, valamint helyfenntartó szerepük van a maradandó fogak számára.
A tejfogak tisztítását kezdetben végezhetjük úgynevezett első fogkefével. Ez egy speciális gumiból készült babafogkefe, amit a kicsik az ujjacskájukra húzva bedugnak a szájukba és ezt dörzsölhetik a fogakhoz. Persze a kicsi ezt a műveletet úgy képes elsajátítani, ha előtte többször is pontosan megmutatjuk neki. Először a saját ujjunkkal végezzük el a fogtisztítást, aztán látni fogjuk, a következő alkalommal már ő maga szeretné megcsinálni.
Később, amikor már legalább hat-nyolc foga van, vehetünk rendes babafogkefét is neki. Ezek kisfejű, puha sörtéjű kefék. Egyáltalán nem muszáj fogkrémet is használni, de ha a gyerek szeretné kipróbálni, akkor szerezzünk be neki valamilyen enyhén flouridos, gyümölcsös ízesítésűt. Naponta egyszer borsószem nagyságút tegyünk a fogkeféjére, a többi alkalommal elég, ha sima vízzel tisztítja ki a fogait.
A szakértők rendszeresen arra is felhívják a figyelmet, lefekvés után csakis tiszta vizet adjunk a babának, mert a cumisüvegben lévő tej, vagy egyéb cukrozott italok, könnyen kikezdhetik az ép fogakat és fogszuvasodást okozhatnak.
Tudni kell még, minél több ragadós, vagy cukros ételt fogyaszt a gyermek, annál többször éri a fogat savas sokkhatás, és annál nagyobb lesz az esélye arra, hogy fogszuvasodás alakuljon ki. Épp ezért lehetőleg ne tegyünk cukrot a baba ételébe, italába és kerüljük a cukrozott élelmiszerek fogyasztását is.
Ha a kicsi esetleg cumizik, soha ne mártsuk azt mézbe, cukorba, teába. Régen, a nyolcvanas évek elején ez igen elterjedt szokás volt, emellett rengeteget teáztatták a gyerekeket és a cukros italok nagyon gyorsan tönkretették a tejfogakat. Természetesen édességet napi egyszer adhatunk a gyereknek, azonban arra mindig figyeljünk oda, hogy azt közvetlenül a főétkezés után (lehetőleg ebéd után) kapja, azután vizet adjunk neki inni és a kicsi ezután mielőbb mosson fogat.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.