Menü

A baba hatodik hónapja - Vigyázat, jövök!

  • Dátum: 2013.08.30., 10:53

Ugye milyen gyorsan elrepült ez a félév. Az újszülött kisdedből pillanatok alatt izgő-mozgó kisgyermekké cseperedett. Persze ez a kifejezés még kissé túlzó, de tény, hogy babánk mozgásigénye napról, napra nagyobb és akadnak olyan kicsik is, akik ténylegesen megkezdik a mászást.

Az első félév végére a kicsink már biztosan forog, vagyis hasra és visszafordul. Szívesen ücsörög megtámasztva, azonban, ha ő még erre nem elég érett, akkor inkább ne erőltessük. Fogadjuk el, hogy saját tempójában fejlődjön. Persze előfordul, hogy egyik-másik gyerkőc kúszni kezd, vagy a mászás első jeleit mutatja, azaz négykézlábra állva ringatja, hintáztatja a testét.

Amikor ölünkbe fogjuk és lábra állítjuk, megfigyelhetjük, hogy szökkelő mozdulatokat tesz, szinte ugrál a kezünkben, amint a lába talajt ér. Ez a féle mozgás is szükséges a kicsinek ahhoz, hogy egyre ügyesebbé, stabilabbá váljon.

A játékait, a különböző tárgyakat egyik kezéből átteszi a másikba, szájába veszi, mindent ekképpen is alaposan megvizsgál. Lábát is a szájához húzza, szájába is veszi. Élvezi, ha a földre dobhat dolgokat, néz utánuk, s várja, hogy visszaadjuk őket. Hüvelyk- és mutató ujjával, kis csipeszhez hasonlóan próbál felvenni apróbb tárgyakat. Ez a művelet még elég darabos, nehézkes, hónapokig előfordulhat, hogy mellényúl, vagy nem képes felcsípni a kipécézett tárgyacskát.

Megkezdődik az úgynevezett szeparációs szorongás. Ez azt jelenti, hogy anya és apa, de főleg előbbi távolléte, nyugtalansággal tölti el. Kifejezetten idegessé, kétségbeesetté válik, ha anya hosszabb időre eltűnik, ha idegenek tartják a kezükben, előfordulhat, hogy addig sír, amíg az édesanya újra látótérbe, vagy elő nem kerül. Ha szeretnénk, hogy néhány órára más vigyázzon rá, csakis olyanra bízzuk, akit jól ismer, akivel naponta, rendszeresen találkozik. A legjobb, ha az édesapával marad. Némely babák ugyanis sokáig igen ragaszkodók és mindkét szülő hiánya roppantul megviseli őket, képesek addig sírni, akár órákon át is, amíg újra haza nem érkeznek anyáék.

A kommunikációja, ebből is látható, hogy egyre kifinomultabbá válik. Egyre inkább előtérbe kerül a személyisége, a szülők pontosan meg tudják különböztetni a sírásának módjait, milyen hangokkal, mit fejez ki. Továbbra is szívesen rikkantgat, gőgicsél, gügyög, sikongat, mind többet érdemes vele hancúrozni, dögönyözni.

Az anyatejes babáknál is megkezdődhet a hozzátáplálás. Fontos tudnivaló, hogy kezdettől fogva támogassuk a kicsi önálló törekvéseit az asztalnál, hagyjuk kicsit maszatolni, piszmogni, esetleg, hogy belemarkoljon az ételbe, megtapinthassa, megtapasztalhassa azok állagát. Nyilván ez nem az első alkalomkor lesz, de amikor már legalább kétszer szilárdat eszik, adjunk a kezébe nyugodtan egy kanalat, hadd próbálkozzon önállóan is. A folyadékot próbáljuk meg pohárból adni neki, mielőbb hozzászokik, annál könnyebb dolgunk lesz.

A legtöbb babánál ilyen korban bújnak ki az első fogacskái. Nagy átlagban az alsó, metszőfogak érkeznek meg először. Akkor se ijedjünk meg, ha másutt jön elő az első fog, s akkor se rohanjunk orvoshoz, ha valamivel később jönnek ki az első hófehér fogacskák.

Próbáljuk meg tartani a napi ritmust, igyekezzünk minél többet sétálni, csatangolni a babánkkal. Ha hideg van, akkor inkább jól öltöztessük fel, de a kicsiknek erre nagy szüksége van, hiszen most fedezi fel az őt körülvevő világot.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.