Menü

Milyen a világba vezető út?

Arról, hogy egy anya hogyan éli meg a szülést, rengeteg általános tudás és személyes tapasztalat halmozódik fel a kismamák elmesélései alapján. Lelki és fizikai tényezőket egyaránt fel tudunk sorolni, azzal kapcsolatban, hogy milyen érzés a szülés (anélkül is, hogy mi magunk szültünk volna). Kérdés inkább az, hogy a babák hogyan élik át, hiszen minden bizonnyal nagyon meghatározó tapasztalat a születés, de hát ugye erről „baba beszámolót” nem kapunk.

Fizikailag nézve a szülés során a magzat miközben átjut a szűkös szülőcsatornán, jelentős nyomásnak és néha még oxigén hiánynak is ki van téve. Az anyaméh zárt, meleg, ismerős és biztonságos környezetéből a csecsemők a születést követően egy idegen, zajos világba érkeznek meg. Ha pusztán ezeket a tényeket vesszük figyelembe, érthető a sokáig oly népszerű pszichológiai elmélet állítása. Az elmélet szerint az előzőekben már jelzett negatív szülési tapasztalatok miatt, a csecsemők számára a születés egy trauma.

Mások (modernebb kutatások) szerint, akik főleg a biológiai folyamatokra összpontosítanak, nem feltétlenül olyan traumatikus a születés. A születés nehéz folyamatával járó stresszre, a szervezete felkészíti a csecsemőt. A magzat szervezete ugyanis ilyenkor nagy mennyiségű adrenalint termel, amely megvédi a szülés közben átélt megpróbáltatások káros következményeitől. Ezek a folyamatok egyúttal felkészítik a csecsemőt a méhen kívüli életre is. Az elméletet a másik oldalról igyekeztek bizonyítani, vagyis a császármetszéssel történő születés negatívabb hatásaival. Úgy találták, hogy a császármetszéssel születő csecsemők esetében, gyakrabban vannak például légzési nehézségek. Mivel hiányzik az a folyamat, amely felkészíti őket a szüléssel járó stresszel való megküzdésre.

Persze a szülés lelki oldaláról sem szabad megfeledkeznünk. Spirituális gondolkodók szerint, nem hiába sír a csecsemő, szülést követően.  Biológiai magyarázaton túl, ott van az a traumatikus spirituális tapasztalat, mely során a magzat kiszakad abból a határtalan egység élményből, amelyet az édesanya teste jelentett eddig.  Egy biztos, életünk meghatározó pillanata a születés, melyről mindenki őriz emlékképet, mégis az egyik legrejtélyesebb élmény, melyről soha senki nem tud beszámolóval szolgálni.

Fotó:
pixabay.com

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?