Menü

Ki gondolná, hogy egy csecsemő is lehet depressziós?

Pedig a korai gyermeki depresszió létezik, a szakemberek szerint genetikai tényezők is okozhatják, de anyai viselkedés hatására is kialakulhat.

A szülés utáni depresszió jelensége (okai, jellemzői) közismert, az is lehet, hogy nem a szülés és terhesség váltja ki az anyából ezt a lehangolt állapotot, hanem elve egy depresszív személyiség. Egy biztos, kutatások igazolják, hogy az anya krónikus depressziója fejlődési nehézségeket okozhat a gyermeknél.

Ha ugyanis az anya depressziótól szenved kevésbé érzékeny a gyermek szükségleteire, és ingerszegényebb társas környezetet nyújt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a depressziós anyák kevesebbszer érintik meg csecsemőjüket, kevesebbet beszélnek hozzájuk, gyermekük mosolyára pedig gyakorta nem mosollyal reagálnak, hanem idegességgel.

A gyerekek sokszor leutánozzák az anya negatív válaszstílusát, vagy egyszerűen így reagálnak a depresszív viselkedésre. Mindenesetre ezek a gyerekek alacsonyabb aktivitásszinetet mutatnak, vagyis kevesebbet mozognak, és játszanak. Ezt a negatív viselkedést pedig nemcsak az anyával szemben, hanem mások esetében is produkálják.

Ha az anya depressziója folytatódik, akkor a gyermek esetében is megmarad ez a negatív fejlődési irány. Ezek a gyerekek nemcsak, hogy depresszióra hajlamosak, hanem nyelvi és társas feladatokban gyengébben teljesítenek, ingerlékenyek, figyelmük könnyen elterelhető.

A jó hír az, hogy ha az anya kigyógyul a depresszióból, akkor a gyereknek is meg van az esélye a normális fejlődésre a továbbiakban.   A krónikus, tartós vagy időnként kiújuló anyai depresszió viszont különösen káros a gyermek hosszú távú fejlődésére nézve.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.