Menü

Házi praktikák - kötött pulóver

A kasmír- és gyapjúholmik kezelése nem igényel különösebb szakértelmet, viszont néhány fontos szabályt be kell tartanunk, ha nem akarjuk, hogy az újonnan beszerzett pulóverünk kinyúljon, vagy összemenjen, esetleg kibolyhosodjon még mielőtt egyszer is viselnénk.

A kasmír-, és gyapjúholmikhoz érdemes direkt ezeknek a tisztítására kifejlesztett mosószert beszerezni. Ha erre nem jut, akkor normál samponnal is kimoshatjuk a kötött ruhadarabjainkat.

Az első és legfontosabb szabály, hogy a mosáshoz használjunk éppen hogy langyos vizet. A mosószert teljesen oldjuk fel benne, mielőtt a ruhát beletennénk.

Az öblítővíz a mosóvízzel azonos hőmérsékletű legyen. Érdemes az utolsó öblítővízbe egy kevés ecetet tenni. Soha ne csavarjuk, vagy centrifugázzuk ki a kötött ruháinkat, kézzel nyomkodva távolítsuk el a nedvességet.

A kötött holmikat tilos vállfán szárítani, mert deformálódnak és kinyúlhatnak. A vastag pulóvereket hagyjuk a mosdókagylóban, lavórban, vagy a fürdőkádban szépen eligazítva, hogy kicsöpögjenek. Ezután tegyük egy törölközőre száradni, lehetőleg a hőforrástól távol, a hogy a fonal zsírtartalma ne pusztuljon el.

A gyapjú- és kasmír anyagból készült darabok gyorsabban megszáríthatók, ha két törölköző közé téve kicsit megnyomkodjuk őket, így kipréselhetjük a még bennük lévő vizet.

Soha ne vasaljuk őket.

A gyapjú- és kasmír holmik a mindennapos viseléstől elfáradnak. Ilyenkor egy-két napig levegős helyen hagyjuk pihenni. Ne tároljuk műanyag zsákban, vagy hosszú távon bőröndben, dobozban, még nyáron sem. A gyapjú, a kasmír mind élő anyag, szüksége van a szellőzésre.

A gyűrött gyapjúholmi kisimul, ha párás időben kitesszük a levegőre.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.