A kilenc hónapos baba: Öntudatos kisgyerek
- Dátum: 2013.10.11., 08:08
- baba értelmi fejlődése, gyerek mozgásfejlődése, kilenc hónapos baba, kilenc hónapos baba fejlődése, öntudatos kisember, passzív szókincs
Egyre tudatosabbá válik a gyermekünk, s ezt már kilenc hónapos korában mi is láthatjuk, tapasztalhatjuk. Egyénisége egyre inkább kialakul, már különálló kisemberként tekint magára, aki pontosan tudja, mit szeret és mit nem. Ha valami nem az igényei, akarata szerint alakul azt sírással jelzi. Itt az ideje, hogy a korlátait megszabjuk és bevezessünk néhány fontos szabályt.
A kilenc hónapos babák általában már képesek hason fekvésből felülni. Ügyesen térdelnek, a kúszást felváltja a mászás. Ha valamiben meg tudnak kapaszkodni, akkor felállnak, felhúzzák magukat állásba, de még egyensúlyozni nem tudnak. Az ügyesebbek megismerkednek a lépcsővel, a hátsójukkal lefelé óvatosan leereszkednek, visszafelé pedig ügyesen felmásznak.
Az ujjacskáival képes az apró tárgyakat felcsippenteni, szívesen rombolja le a puha, plüss kockákból, vagy fából, legóból épített tornyokat. Megkezdődik a rámolás korszaka is. A lakásban minden felfedezésre vár, mindent a kezébe kell venni, meg kell fogni, meg kell vizsgálni. Szívesen játszik kukucskát, vagy bújócskát, örömmel dobálja le a magasból a tárgyakat és hosszan néz utánuk. Próbálgatja a tárgyak hangját, egymáshoz ütögeti őket, vagy ő ütögeti azokat. Ha megtanítod, tud tapsolni, „pogácsát sütni”, pápát inteni. Örömmel labdáz, tologatja a kisautókat, pörgeti azok kerekeit. Próbálgatja, hogy a kisebb tárgyakat nagyobbakba teszi, ki-be dobálgatja, rakosgatja a játékait egyik dobozból a másikba.
Továbbra is sokat beszéljünk hozzá, mondókázzunk, énekeljünk neki, mert ha még nem is mond szavakat, mert csak gagyarászik, azért a passzív szókincse rohamosan fejlődik.
Minél többet vigyük társaságba, rendszeresen csináljunk neki közösségi programokat, hogy megszokja a többi gyereket. Ha nincs testvére, különösen fontos ez, mert így tapasztalják meg, milyen is egymással játszani, s nem egymás mellett. Rossz időben se féljünk a játszótértől, a jó levegőn hagyjuk szabadon mászkálni, felfedezni a környéket. Azonban arra mindig ügyeljünk, hogy alaposan és rétegesen öltöztessük fel.
Fontos tudni, hogy a kilenc hónapos gyermek már felfogja a saját önálló mivoltát, külön kis lényként tekint magára. Ha bármi nem a tervei, akarata, igénye szerint történik, akkor azonnal nyafog, nemtetszését sírással fejezi ki. Tisztában van a nem szó jelentésével. Türelmesen ismételgessük el, mit miért nem szabad, soha ne legyünk ingerültek vele. Persze azt is magyarázzuk el, mi az, amit lehet. Soha ne vegyünk ki a kezéből játékot, hagyjuk, hadd próbálkozzon egyedül. Ha mi mutatunk meg neki mindent, akkor elveszti korán az érdeklődését és beletörődik, hogy majd anya megcsinálja helyette.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.