Menü

Egyszerű és egészséges

Az emberiség a káposztát már jóval időszámításunk előtt háziasította és elkezdte termeszteni. A növény története Dél-Európából indult és mára az egész világot meghódította.

A káposztaféléket rendkívül széles körben fogyasztják az egész világon. Elterjedése nem véletlen, hiszen a gyógyítástól a táplálkozásig nagyon sok téren hasznosították már az Ókortól kezdve. A rómaiak nagy gonddal bántak vele, rengeteg bajra jónak tartották. Ilyenek voltak a különböző bőrbetegségek, gyulladások, de még a másnaposság is.

A középkorban aztán még ismertebb lett a zöldség, különösen a fejes káposzta, amely a kereskedőknek hála a többi kontinensen is elterjedt. De nemcsak a kereskedelmi, hanem a hadihajók is sokat tettek a népszerűségért. A tengerészekre leselkedő, kóros C-vitaminhiány okozta skorbut a fedélzetre vitt savanyított káposztának köszönhetően szorult vissza. A tápláló, vitaminban gazdag növény ekkor már alapvető élelmiszernek számított.

A különböző káposztafajták Magyarországon is a középkortól kezdve kezdtek elterjedni. A fogyasztás és egyéb felhasználás mellett a termesztésnek is komoly kultúrája alakult ki, császárok, királyok, nemesek és más vezetők foglalkoztak és foglalkoznak ma is vele előszeretettel.

A káposzta a jó minőségű földet és a sok csapadékot kedveli, de a termesztéséhez nem kell különösebb szaktudás. Egyszerű és nagyszerű, egész évben a rendelkezésünkre áll, és számos formában elkészíthető, nyersen, főzés, vagy tartósítás segítségével. Nem csoda a receptkönyvek gyakori szereplője.

Fotó:
pixabay.com

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.