Egyszerű és egészséges
- Dátum: 2013.10.12., 11:56
- C-vitamin, fejes káposzta, háziasítás, káposzta, skorbut, zöldségtermesztés
Az emberiség a káposztát már jóval időszámításunk előtt háziasította és elkezdte termeszteni. A növény története Dél-Európából indult és mára az egész világot meghódította.
A káposztaféléket rendkívül széles körben fogyasztják az egész világon. Elterjedése nem véletlen, hiszen a gyógyítástól a táplálkozásig nagyon sok téren hasznosították már az Ókortól kezdve. A rómaiak nagy gonddal bántak vele, rengeteg bajra jónak tartották. Ilyenek voltak a különböző bőrbetegségek, gyulladások, de még a másnaposság is.
A középkorban aztán még ismertebb lett a zöldség, különösen a fejes káposzta, amely a kereskedőknek hála a többi kontinensen is elterjedt. De nemcsak a kereskedelmi, hanem a hadihajók is sokat tettek a népszerűségért. A tengerészekre leselkedő, kóros C-vitaminhiány okozta skorbut a fedélzetre vitt savanyított káposztának köszönhetően szorult vissza. A tápláló, vitaminban gazdag növény ekkor már alapvető élelmiszernek számított.
A különböző káposztafajták Magyarországon is a középkortól kezdve kezdtek elterjedni. A fogyasztás és egyéb felhasználás mellett a termesztésnek is komoly kultúrája alakult ki, császárok, királyok, nemesek és más vezetők foglalkoztak és foglalkoznak ma is vele előszeretettel.
A káposzta a jó minőségű földet és a sok csapadékot kedveli, de a termesztéséhez nem kell különösebb szaktudás. Egyszerű és nagyszerű, egész évben a rendelkezésünkre áll, és számos formában elkészíthető, nyersen, főzés, vagy tartósítás segítségével. Nem csoda a receptkönyvek gyakori szereplője.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.