Gyógyvizeink - Kétszáz éves története van
- Dátum: 2013.11.08., 12:02
- Harkány, harkányi gyógyfürdő, harkányi gyógyvíz, harkányi gyógyvíz ereje, harkányi gyógyvíz felfedezése, mire jó a harkányi gyógyvíz
A szájhagyomány úgy tartja, Máriagyűd lankái közt mindig is bugyogott egy melegvizes gyógyforrás, ám a harkányi gyógyvizet hivatalosan csak 1823-ban fedezték fel. A kénes víz ma már Európa szerte ismert, elismert, évente tízezrek tapasztalják különleges hatását.
Már a XVIII. századbeli térképvázlatokon is jeleztek egy helyet a mai Harkány helyén, amelyet úgy hívtak Büdösrét. A szájhagyomány szerint pedig Máriagyűd környékén mindig is bugyogott egy gyógyforrás, de a terület később elláposodott. Nos, teljes bizonyságot a gyógyvíz léte felől csak 1823-ban nyertek az emberek. Ekkor csatornázták Batthyány Antal birtokait, ahol a munkálatok során nem is olyan mélyről melegvíz tört fel. A víz jótékony hatását először a munkások tapasztalták meg. Az egyikőjük bottal közlekedett, a lábát alig tudta hajlítani, mindene sajgott. A vízben való munka során a lába fokozatosan javult, majd a botot is eldobhatta, visszanyerte teljes egészségét.
Batthyány Antal is ráébredt a gyógyvíz erejét bizony használni, hasznosítani kell, ezért kádakat helyeztek a forrás köré, később szállodát, gyógykórházat is építettek a közelbe. Azóta működik hivatalosan is a harkányi gyógyfürdő, melynek vizéről csodákat mesélnek.
A harkányi gyógyvíz alkáli-hidrogén-karbonátos-kénes hévíz. Több forrás is akad Harkányban, amelyből átlagosan 62 Celsius fokos víz tör fel.
Gyógyászati szempontból a legjelentősebb ásványi anyaga a kénvegyület. Érdekesség, hogy az aprócska kén szemcséket akár szabad szemmel is megfigyelhetjük.
A jellegzetes illatú gyógyvíz kémiai hatása leginkább abban jelentkezik, hogy a benne található kén beépül a porcokba, segíti azok regenerálódását, gyógyulását, újjáépülését. A mozgásszervi betegek többségénél, különböző okok miatt elsőként a boka, a térd, a csípő porcai mennek tönkre, kopnak el, de egy harkányi kúra segítségével a porcok szinte megfiatalodnak.
Az ízületi betegségekben szenvedőkön kívül Harkányban gyógyulást, javulást remélhetnek a krónikus nőgyógyászati gyulladástól szenvedők, azok, akiknek csontritkulása van, vagy a nyirokkeringésük nem megfelelő. Különböző bőrgyógyászati betegségeknél is eredménnyel alkalmazzák a harkányi gyógyvíz erejét, főleg a pikkelysömört gyógyítja igen hatékonyan.
Fotó:
campinharkany.hu
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?