Gyógyvizeink - Kétszáz éves története van
- Dátum: 2013.11.08., 12:02
- Harkány, harkányi gyógyfürdő, harkányi gyógyvíz, harkányi gyógyvíz ereje, harkányi gyógyvíz felfedezése, mire jó a harkányi gyógyvíz
A szájhagyomány úgy tartja, Máriagyűd lankái közt mindig is bugyogott egy melegvizes gyógyforrás, ám a harkányi gyógyvizet hivatalosan csak 1823-ban fedezték fel. A kénes víz ma már Európa szerte ismert, elismert, évente tízezrek tapasztalják különleges hatását.
Már a XVIII. századbeli térképvázlatokon is jeleztek egy helyet a mai Harkány helyén, amelyet úgy hívtak Büdösrét. A szájhagyomány szerint pedig Máriagyűd környékén mindig is bugyogott egy gyógyforrás, de a terület később elláposodott. Nos, teljes bizonyságot a gyógyvíz léte felől csak 1823-ban nyertek az emberek. Ekkor csatornázták Batthyány Antal birtokait, ahol a munkálatok során nem is olyan mélyről melegvíz tört fel. A víz jótékony hatását először a munkások tapasztalták meg. Az egyikőjük bottal közlekedett, a lábát alig tudta hajlítani, mindene sajgott. A vízben való munka során a lába fokozatosan javult, majd a botot is eldobhatta, visszanyerte teljes egészségét.
Batthyány Antal is ráébredt a gyógyvíz erejét bizony használni, hasznosítani kell, ezért kádakat helyeztek a forrás köré, később szállodát, gyógykórházat is építettek a közelbe. Azóta működik hivatalosan is a harkányi gyógyfürdő, melynek vizéről csodákat mesélnek.
A harkányi gyógyvíz alkáli-hidrogén-karbonátos-kénes hévíz. Több forrás is akad Harkányban, amelyből átlagosan 62 Celsius fokos víz tör fel.
Gyógyászati szempontból a legjelentősebb ásványi anyaga a kénvegyület. Érdekesség, hogy az aprócska kén szemcséket akár szabad szemmel is megfigyelhetjük.
A jellegzetes illatú gyógyvíz kémiai hatása leginkább abban jelentkezik, hogy a benne található kén beépül a porcokba, segíti azok regenerálódását, gyógyulását, újjáépülését. A mozgásszervi betegek többségénél, különböző okok miatt elsőként a boka, a térd, a csípő porcai mennek tönkre, kopnak el, de egy harkányi kúra segítségével a porcok szinte megfiatalodnak.
Az ízületi betegségekben szenvedőkön kívül Harkányban gyógyulást, javulást remélhetnek a krónikus nőgyógyászati gyulladástól szenvedők, azok, akiknek csontritkulása van, vagy a nyirokkeringésük nem megfelelő. Különböző bőrgyógyászati betegségeknél is eredménnyel alkalmazzák a harkányi gyógyvíz erejét, főleg a pikkelysömört gyógyítja igen hatékonyan.
Fotó:
campinharkany.hu
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.