Menü

Több a fel nem ismert COPD beteg a közép-kelet-európai régióban

Míg a közép-kelet-európai régió országaiban nem gyakoribb a COPD előfordulása, mint a világ vagy Európa többi részén, a diagnosztizálatlan esetek száma magasabb, illetve a betegek előrehaladottabb stádiumban keresik fel az orvosukat – derült ki az International Journal of COPD folyóiratban publikált SOSPES vizsgálat eredményeiből. A korai felismerés fontos, de a kezelést sohasem késő elkezdeni – hívják fel a figyelmet az idei COPD világnap szervezői – mivel az a betegség bármely stádiumában jelentős pozitív hatással lehet a betegek életminőségére.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy progresszív, azonban kezelhető betegség, amely leggyakrabban dohányzás, környezeti ártalmak, hiányos táplálkozás vagy genetikai hajlam miatt alakul ki. Jellegzetes tünete, a makacs, egyre súlyosbodó nehézlégzés nagymértékben kihat a betegek életminőségére, s legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget.  Magyarországon félmillióra becsülik a légzőszervi betegségben szenvedők számát, ami a felnőtt lakosság 5%-át jelenti, azonban mivel nem keresik fel tüneteikkel orvosukat, csak kevesebb, mint 20%-uknál diagnosztizálják a kórképet.

Az International Journal of COPD folyóirat hasábjain publikált SOSPES vizsgálat keretében a közép-kelet-európai régió 6 országában (Horvátország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia) vizsgálták a világ vezető COPD terápiájának hatékonyságát valós életkörülmények között. A tanulmány eredményei megerősítették, hogy a vizsgált fenntartó terápia a mindennapi gyakorlatban is a COPD betegek egészséggel összefüggő életminőségének jelentős javulását eredményezi, függetlenül a dohányzási kórtörténettől, életkortól és egyéb betegség fennállásától vagy a betegség súlyosságától.

Azonban a vizsgálatból kiderült az is, hogy az ebben a régióban élő COPD betegek egészsége a való életben súlyosan károsodott és sokkal rosszabb az életminőségük, mint amit a korábbi klinikai vizsgálatok során igazoltak. Ez többek között annak köszönhető, hogy az ezekben az országokban élő COPD betegek előrehaladott vagy súlyos stádiumban keresik csak fel orvosukat, továbbá a fel nem ismert esetek száma is magasabb. Emellett a nemzetközi terápiás irányelvekben megfogalmazott ajánlások nem megfelelő alkalmazása és a terápiahűség különösen probléma a közép-kelet-európai régióban – világított rá a tanulmány.

A SOSPES vizsgálat során egyben felszínre kerültek az egyes országok COPD terápiás megközelítésében fennálló különbségek, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kezelés eredményét. Ezek az eltérések arra engednek következtetni, hogy a COPD-vel nemcsak globális, hanem regionális szinten is fel kell venni a harcot, és érdemes lenne országspecifikus kezelési stratégiákat kidolgozni.

A COPD exacerbációi (akut fellángolásai) jelentősen hatással vannak a betegek életére és ezek gyakoriságának, valamint súlyosságának csökkentése a COPD kezelésének alapvető célkitűzései. Ahogy az idei COPD Világnap kulcsüzenete is kiemeli, a COPD kezelését bármelyik stádiumban érdemes elkezdeni, mivel a terápia a betegség súlyosságától függetlenül javítja a beteg életminőségét.

A szintén nemrégiben nyilvánosságra hozott, a COPD-ben valaha végzett egyik legnagyobb vizsgálat, a TIOSPIR, a világ vezető hörgőtágítójának hatékonyságát vizsgálta a jól ismert és bevált szárazporos inhalátor, illetve az új generációs, finom ködöt kibocsátó, hajtógázmentes  inhalátor esetében. A New England Journal of Medicine-ben közzétett eredmények megerősítették, hogy a kétféle adagolókészülék hasonló hatékonyságú mind a COPD első exacerbációjáig eltelt idő tekintetében, mind az exacerbációk gyakorisága, mind pedig a túlélésre gyakorolt hatás tekintetében.  

„A TIOSPIR vizsgálat eredményei alátámasztják a vezető COPD terápia biztonságosságát és hatékonyságát mindkét adagolókészülék esetében, a COPD összes súlyossági osztályában, különféle COPD gyógyszereket alkalmazó betegek és szívbetegek esetében is. Mindez azért is fontos, mert így az orvosok biztosak lehetnek afelől, hogy ezt a már bizonyított fenntartó terápiát a COPD-ben szenvedő betegek teljes súlyossági spektrumában rendelhetik” – mondta el Professzor Antonio Anzueto – a tüdőgyógyászat / intenzív terápia professzora (University of Texas Health Science Center, San Antonio, Texas, USA).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-betegek számát, s 2005-ben több mint 3 millió ember halt meg tüdőbetegség következtében. Ez több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A WHO előrejelzése szerint – ha nem teszünk ellene semmit – a COPD 2020-ra a harmadik leggyakoribb halálokká fog előrelépni a világon, amelyet csak a szívbetegségek és a stroke előz meg.

Forrás:
Well PR Ügynökség

Fotó:
pixabay.com

Pakolások zsíros hajra

A hamar zsírosodó haj sokak életét megkeseríti. Itt vannak azok a praktikák, amik segíthetnek, hogy hajad tovább őrizze szépségét.

Az alacsony ösztrogénszint jelei

Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormonunk, melynek megfelelő mennyisége elengedhetetlen a szervezet normál működéséhez.

Az alkohol lélekre gyakorolt hatásai

Ha a sörözés, borozás rendszeres, egy idő után visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz, méghozzá nem csupán a testi-lelki egészséget tekintve, de a családi, társadalmi kapcsolatokat is rombolóan. Akkor, ha valaki a mértéket nem tartja, és emellett az étkezésre sem fordít gondot, annál az ital romboló hatása még gyorsabban érvényesül.

Alvásmegvonás hatásai

Az alváshiány káros hatásai messze túlmutatnak azon, hogy folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat. Az éjszakai pihenés mennyiségének tartós csökkenése vagy minőségének romlása komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.

Árpa tünetei és kezelése

Az árpa apró gyuladásos tályog, ami a szemhéjszél úgynevezett Meibom-féle olajos váladékot termelő mirigyeinek bakteriális fertőződése kapcsán jön létre. A mirigyek kivezető csöve a szemhéj szélre merőleges, a gyulladás itt alakul ki.