Ma van a szülinapom!
- Dátum: 2013.12.05., 20:40
- egy éves a baba, egyéves baba fejlődése, első szülinapja a babának, mit tud az egyéves baba
Gyorsan elérkezett kisbabánk első szülinapja. Ekkora már nem is baba, hanem inkább kisgyerek, aki egyre önállóbb. Sok egyéves ilyenkor szülője kezébe kapaszkodva lépked, de olyan is akad, aki önállóan totyog. A beszéde is rohamosan fejlődik. Ha a szülinapi tortán a gyertyát még nem is fújja el egyedül, azért napról, napra egyre ügyesebb.

Csemeténk első életévéhez közel már igazi kis virgonc. Imád jönni-menni, mászva, vagy totyogva, esetleg kapaszkodva lépegetve, felfedezni a lakást, a szűkebb és tágabb környezetét. Akkor se keseredjünk el, ha a kicsi még nem megy egyedül. A szakemberek úgy vélik, minél tovább mászik, annál jobb. Előfordul, hogy csak 16-18 hónapos korra érnek meg a gyerekek az önálló járásra, úgyhogy ne legyünk türelmetlenek. Hagyjunk időt neki, hogy magától érje el ezt a fejlődési lépcsőt, ne erőltessük a járást, ha még inkább mászni szeretne.
Az egyéves gyerkőc beszédfejlődése is napról-napra alakul. Előfordulhat, hogy már tudatosan használ szavakat (anya, apa, baba, mama), de az, hogy csak a szavak elejét mondja (el, le fel, iiii, ééé, pá stb.). A szülők ebben a korban sokat segíthetnek olyan szótagismétlő szavakat használnak, amelyeket a kicsi is ki tud ejteni és be tud azonosítani, például: pápá, baba, tütü, vauvau stb.
Ekkora már több egyszerű felszólítást, kérést megért a babánk, tisztában van rengeteg szó jelentésével és tudja, hogy egy-egy tárgy mire való. Utánozhatja is bizonyos állatok hangját. Élvezi a közös éneklést, mondókázást, beszélgetést. Próbáljunk vele minél többet foglalkozni, meséljünk, daloljunk. Ebben a korban kifejezetten élvezik azokat a mondókákat, ahol a szöveget egyszerű mutogatás kísér (Csip-csip csóka, Tarka szárnyú pillangó, Lepke, Süti-süti pogácsát stb.). Adjunk a kezükbe egyszerű hangszereket, csörgőket, kis dobokat, xilofont, hadd élvezzék a zenélést ők is.
A játékaik továbbra is egyszerű dolgok. Igen hasznos a gúlaépítő, ahol az egyre csökkenő méretű formákat egymásba, vagy egymásra tudják helyezni. Jelöljünk ki neki egy kincsesládát, amibe a saját kis játékait ki és be tudja pakolni. Gurítsunk labdát, autót, kukucskáljunk, fogócskázzunk, bújócskázzunk vele.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.