Menü

Ha szomjas a gyerek

Mit igyon a gyerek, amikor szomjas? Ez a kérdés sok szülőben fel sem merül, hanem már nyúl is az üdítős palackért. Pedig a vízivás a gyermekkorban épp olyan fontos, mint a felnőtteknél.

Babakorban a legtöbb gyermek még anyatejet, vagy tápot kap a szomjúság és az éhségérzetének csillapítására. A hozzátáplálás megkezdése után pedig rövidesen az ebédhez már italt is kínálnak az édesanyák, hogy mielőbb megtanuljon a kicsi pohárból is inni. Az ideális esetben tiszta, szűrt vizet, vagy babavizet kínál az anyuka csemetéjének, rosszabb esetben pedig gyümölcslével, teával itatja meg. Pedig, ha a babánk hozzászokik a vízhez, akkor később is szívesen és örömmel oltja majd a szomját ezzel a folyadékkal, ellenkező esetben pedig majd úgy kell könyörögni, hogy legalább néha-néha vegyen magához egy kicsit. Egy éves kor alatt az étkezések között is nyugodtan kínáljuk meg vízzel.

Később, amikor már mindent ehet és ihat a gyermekünk, akkor se gyümölcslével, cukrozott teával próbáljuk csillapítani a szomját. Az étkezések közben is vízzel itassuk. Ha jól evett, akkor esetleg utána kínáljunk neki egy-két deci gyümölcslevet, de lehetőleg száz százalékosat és cukormenteset.

A bölcsődékben, óvodákban az étkezések mellé mindig adnak egy-egy pohár ivólevet, de a pénzhiány miatt inkább vizet. Ez nagyon jó, hiszen a vízivás fontosságát az intézményekben is erősíthetik a gyerekekben. Ügyeljünk arra, hogy hazatérve is erre ösztönözzük őket, és lehetőleg kerüljük a szénsavas, cukrozott szirupokat, löttyöket.

Később az iskolában se feledkezzünk meg erről, ezért a tízórai mellé csomagoljunk egy-egy palack szénsavmentes ásványvizet is. Az iskolai büfében a gyermekünk persze hozzájuthat sok szennyhez és egészségtelen löttyhöz, ám ha olykor-olykor megengedjük neki, hogy lehúzzon egy pohár kólát, vagy megigyon egy szénsavas narancsot, szörpöt, akkor nem fog állandóan áhítozni utána. Ebben a korban már maguk is rájönnek, hogy a legjobb szomjoltó bizony a víz.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.