Online hipochondria
- Dátum: 2013.12.16., 10:36
- betegség, hipochondria, internet, öndiagnózis, stresszhatás, szorongás
Az egészségről való gondolkodásunkat is jelentősen formálta, megváltoztatta az internet elterjedése. Az internethasználat mindennapjaink része, elgondolkodtató kérdés, hogy vajon újabb szorongási formákat hozott életünkbe, vagy csak egy újabb csatornát jelent szorongásaink felszínre kerülésére, megnyilvánulására.
Az online hipochondriaként leírt jelenség, amit egyébként a szakemberek cyberchondriának neveznek, arra a kóros megnyilvánulásra utal, amikor valaki megrögzött módon az internet segítségével diagnosztizál magán különböző betegségeket. Egyébként manapság már az orvosok is panaszkodnak ezzel kapcsolatban, nagyon károsnak ítélik meg, hogy a páciensek mindenféle szakmai tudás nélkül gyakran kész szakvéleménnyel érkeznek a rendelőbe, és felülbírálják a szakemberek diagnózisát. Persze az internet segítségével hozzáférhető információk lehetőséget is jelentenek, pozitív hatással is bírnak. Az említett kóros jelenség viszont azért is negatív hatású, mert ezek az öndiagnózisok általában túlzóak és a tünetek mögött a legsúlyosabb betegséget azonosítják a lehetségesek közül, ami tovább fokozza a bennük lévő szorongást.
Különböző kutatások olyan összefüggéseket is vizsgáltak, amely meglévő szorongás és az interneten történő információkeresésre vonatkoztak. Feltérképezték, hogy hogyan hat a szorongás mértékére az internetes orvosi információk böngészése. Azt találták, hogy aki amúgy is nehezen viseli a bizonytalanságot, annál az internethasználat ilyen módja csak fokozza a stresszhatást. És ahelyett, hogy az információszerzés csökkentené ezt a frusztráció, csak további szorongások (például kezelés költségei, egyéb lehetséges károk) megjelenését idézi elő.
Fotó:
pixabay.com
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.