Menü

Az ünnepi időszak árnyoldalai

Az év végi ünnepek magával ragadó hangulatát bizony a pénzügyi szolgáltatók is kihasználják, novemberben és decemberben csak úgy zúdítják ránk az akciós hitelajánlatokat.

Az ünnepi időszakban még erőteljesebb buzdítás zajlik a fogyasztásra, és a vásárlásra. Ha nem vigyázunk olyan szükségleteket és vágyakat támasztanak bennünk, amelyek egyébként távol állnak valódi belső igényeinktől, és pénzügyi lehetőségeinktől is. Ezek a mesterségesen felturbózott szükségletek olyan erővel hatnak ránk, hogy irreális döntésekbe hajszolnak minket.

Megtévesztőek és veszélyesek azok az üzenetek, melyek szerint az ajándékvásárlás nélkül nincs igazi ünnep, valamint, hogy ennek semmilyen anyagi helyzet sem állíthat akadályt, és a hitelfelvétel egy abszolút jó megoldás lehet ara, ha nincs pénzünk ajándékokra.

Ennek ellenére a karácsony előtti időszakban a hitelek iránt megnő a kereslet, és hajlamosak vagyunk az ünnepi hangulatban megfeledkezni, hogy az ünnepek után is élni kell valamiből, és a hitelt is vissza kell fizetni. Ez azért ördögi kör, mert nyilván a hitelfelvétellel az anyagi kereteinket akarjuk megnövelni, de ezt követően sem lesz pluszforrás, vagyis hiány keletkezik és továbbgördül immáron adósság formájában.

Ha mégis hitelfelvétel mellett döntünk, akkor se higgyünk azonnal az akciós feliratoknak. Mindenképpen hasonlítsuk össze az akciósnak hirdetett hitelt más bankok hitelkonstrukcióival, ezt a THM alapján tehetjük meg.  Ilyenkor főként a rövidebb futamidejű áruhitelek a népszerűek, melyekkel akkor is vigyázni kell, ha esetleg nulla százalékos THM-mel kínálják őket. Ezekben az esetekben is mindenképpen tisztázni kell, hogy az ingyenesség illetve más engedmény mennyi ideig van érvényben, vagyis milyen határidővel kell visszafizetni a kölcsönt ahhoz, hogy ezek a kedvezményes feltételek érvényesüljenek.

A THM mellett persze a kamatkockázatra is érdemes figyelni, mivel hosszú távon annak függvényében is változhat, hogy tulajdonképpen mennyit is kell visszafizetnünk. Ha viszont egy hitelnek fix törlesztőrészlete van, akkor a kamatkockázat kizárható.

Közhelyesnek tűnhet, de pusztán az ajándékok megvásárlásával, és az ünnepi lakoma finanszírozásával nem lesz boldogabb egy ünnep. Éppen ezért érdemes saját értékeink alapján mérlegelni azt, hogy az anyagi ráfordítások milyen összhangban vannak az ünnep valódi lényegének teljesülésével.

Fotó:
pixabay.com

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?