Menü

Elegendő élelmiszer, rosszul elosztva

Egy nemrégiben elkészített világrangsor szerint táplálkozás szempontjából Hollandiában a legjobb és Csádban a legrosszabb élni. Részletek és okok.

Az Oxfam nevű, szegénység ellen küzdő nemzetközi szervezet felmérése a magyar sajtót is bejárta. A szervezet olyan élelmiszer ipari és táplálkozási jellemzők szerint rangsorolta a világ országait, mint a hozzáférhetőség, az ár, a minőség, valamint a lakosság egészségi állapotát is vizsgálta bizonyos paraméterek alapján.

Ezek tükrében Hollandiában a legjobb enni, az élmezőny további sorrendje pedig: Franciaország, Svájc, Ausztria, Belgium, Dánia, Svédország, Ausztrália, Írország, Olaszország, Luxemburg, Portugália.

Magyarország a 25. listán többek között Kanadával és Brazíliával a holtversenyben. Ami a mezőny hátsó szakaszát illeti, nem meglepő, hogy afrikai országokat találunk a rangsor végén. Etiópiát, Angolát és a sereghajtó Csádot. Míg a nyugat-európai országokban és a többi fejlett államban a tiszta ivóvízhez való hozzáférés alapvető, a szegény nemzeteknél ez sokszor súlyos probléma. A hollandok változatosan esznek, viszonylag olcsó náluk az élelmiszer, míg a csádi családok költségvetésének mintegy háromnegyede megy el, méghozzá általában rossz minőségű táplálékra. Hollandia ráadásul jól szerepel a cukorbetegség tekintetében, igaz a túlsúlyosok aránya náluk elég magas.

A rangsor hátsó részében akadnak gazdag országok is, ezek elsősorban a nagyarányú cukorbetegségi előfordulás, illetve túlsúlyosság miatt kerültek oda.

A tanulmány megállapítja, hogy az éhezés (és az egyéb élelmiszerellátási problémák, anomáliák) egy olyan világban vannak jelen, amely egyébként mindenki számára elegendő táplálékot termel és állít elő. Míg a világ egyik része túlfogyaszt, akár egészen beteges szinten, addig a másik fele nap, mint nap éhesen fekszik le aludni.

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?