Apanapló 3. rész: Az angyalarcú kismamaterror
- Dátum: 2014.01.18., 16:24
Amíg a kismama éli saját világát, a kispapa próbál alkalmazkodni. Egyfelől azért, mert nincs más választása, másrészt, mert nincs más választása.
Egy jó kispapa (de béna ez a szó…, de nem tudok jobbat) rengeteg titulussal büszkélkedhet. Egyszerre pszichológus, étkezési és öltözködési tanácsadó, lak-, és ágyberendező, fő párnarendező, családtervező, stratéga, teherhordó, sofőr, bébi-kiegészítők elő próbababája, megmondó és lemondó ember. Idomított, háziasított, de messze nem papucs férfi. Amolyan apaszövet a fémvázon. A szövet hízik, a fém recseg.

Nem akarom magunkat fényezni, de kiválóan alkalmazkodunk (nem mintha lenne más választásunk), tehetségtől, rátermettségtől, érzéktől függően, de nagyon odatesszük magunkat. Mert a has térfogatának növekedésével párhuzamosan veszíti el a világ (és a férj) a racionálisan gondolkodó és cselekvő nőt. Míg egy másik világ (és a férj) nyer egy életvitelszerűen állapotos és annak megfelelően olykor kiszámíthatatlanul érző és cselekvő nőnemű lényt. Mi, azaz a vesztes-nyertes fél ezt a „másik világot” próbálja meg egyensúlyban tartani, legfőképpen önmagával.
Óvakodj az állatoktól, akik inni mennek, az emberektől, akik inni voltak, és a többhónapos kismamáktól, akik reggelente a ruhásszekrény felé közelítenek. Vagy a hűtőszekrény irányába. A gyorséttermi kajától a házikosztig bármit, bármikor megkívánhat, és egy szabály van: a kismama mindent kérhet és mindent meg is kap. Ezzel ők is tisztában vannak…:)
Párnák, takarók, ágyak, matracok reszkessetek, a kismama-anatómia, hő és puhaságérzékelési rendszer eltér minden normálistól…:)
Az érzelmi hullámvasút a férj számára olyan, mintha egy szál lándzsával kitették volna a dzsungel közepén, nem tudhatja, hogy valami barátságos állattal hozza össze a sors, vagy egy éhes, éles fogú párduccal. Nem csodálkozunk, ha sír azon, amin korábban nevetett, és ami régen könnyeket csalt ki, ma mosolyt csen az arcra. Zavarba ejtő kérdések, fura ötletek, szórványos végletek, sosincs végetek… :)
Ez csupán néhány dolog az angyalarcú kismamaterror megbocsátható bűnlajstromáról, az igazság az, hogy aktív hozzáállással, pozitív szemlélettel és némi iróniával fűszerezve mindenen túl lehet lendülni. A munka néha több, sokszor kevesebb sikerrel jár, de igazából nem is a végeredmény, hanem az igyekezet, maga az út a lényeg.
Tessék? Hogy mi a helyzet a kispapák rigolyáival? Az legyen egy anyanapló tárgya…:)
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.