Illóolajok szerepe az egészségmegőrzésben
- Dátum: 2014.02.11., 15:53
- aromaterápia, egészségvédő hatás, fertőtlenítés, illóolaj, megelőzés, nyugtató hatású
Az illóolajokat több ezer éve használja az emberiség egészségmegőrzésre, az aromaterápia megelőzésre és gyógyításra is alkalmas.
Az illóolajok jótékony hatásait kihasználhatjuk párologtatás útján, amit megtehetünk egyszerű aroma mécsesekkel, vagy nagyobb terekben is alkalmazható esszenciális olaj diffúzorok segítségével. A diffúzorok olyan elektromos készülékek, melyek inhalálásra, illatosításra és párologtatásra egyaránt alkalmasak.
A diffúzorok segítségével jelentős egészségvédő hatást tudunk elérni például iskolákban, óvodákban is. A kellemes atmoszféra megteremtése mellett ugyanis a megfelelő illóolajok párologtatásával fertőtleníthetjük a levegőt, ami a betegségek megelőzése szempontjából jelentős lehet. Például a citrom, vadlevendula, és a rozmaring olaj immunerősítő hatású, ezeket érdemes alkalmazni járványok ideje alatt. A fenyő olaj pedig nemcsak a levegő fertőtlenítésére alkalmas, hanem figyelem serkentésére is bevethetjük.
Iskolákban délelőttönként használhatunk tanulást (koncentrációt, figyelmet) serkentő illóolajokat, óvodákban délutánonként pedig nyugtató hatású, vagyis elalvást segítő esszenciákat érdemes párologtatni. Ha már betegek vagyunk, akkor másfajta olajokat, vírusölő illóolajokat ajánlatos használni, ilyen például a madagaszkári kámfor, a vadlevendula olajból pedig kiváló torokfertőtlenítőt készíthetünk.
Egyébként az illóolajat nemcsak párologtatás útján hasznosíthatjuk egészségünk megőrzésének érdekében, hanem használhatjuk úgy is, hogy bekenjük vele a testünket akár napi rendszerességgel is. Ilyenkor az illóolajat valamilyen növényi olajba (például: makadámdió olaj) kell bele keverni, napi 8 csepp illóolajat ajánlanak a szakemberek három héten át, kúraszerűen.
Fotó:
sxc.hu
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.