A mutogatás mesterei
- Dátum: 2014.02.19., 08:03
- baba korszak vége, felnőttek utánzása, másfél baba fejlődése, másfél éves kor után baba fejlődése, másfél-2 éves baba
A baba korszak utolsó szakaszához érkeztünk. A 1,5-2 éves kor közötti gyermekek fejlődése igen eltérő lehet, hiszen akad, amelyik már beszél, de olyan is, aki még csak mutogatva érteti meg magát. Viszont mindegyikre igaz, hogy a manipuláció nagymesterei, ami azt jelzi, már az akarat is kialakulóban van.
Fantasztikus korszakhoz érkeztünk, hiszen már kifejező, önálló kis emberkék szaladgálnak körülöttünk. Elképesztő képzelőerejüknek köszönhetően mindenben a játékot látják. Ha a kandallóba bedobálják az autóikat, babáikat, vagy a mosógépbe belepakolják a kis edényeiket, akkor az számukra csodás játék, ugyanakkor próbálják ezzel a felnőtteket valamilyen módon utánozni.
Ne feledjük: a példamutatás, a rendszeresség, a következetesség már ebben a korban nagyon fontos. Így hát ne hagyjuk szanaszét a ruháinkat, ha azt szeretnénk, hogy rendszeretővé váljon a gyerekünk. Minden cselekvésükben minket formáznak, formálnak, utánoznak. Ha kirámolják a konyhaszekrényt, az nemcsak kíváncsiság. Ezt látják anyától is, így ők is megpróbálnak megteríteni, vagy főzni.
Megpróbálkozhatunk azzal is, hogy feladatot adunk a csemetének. Az egyszerű utasításokat már megérti, és szívesen részt vállal a napi teendőkből, feladatokból is. Vehetünk neki kis söprűt, lapátot, vagy adhatunk neki egy rongyot törölgetni. Megláthatjuk, örömmel jön-megy majd velünk a lakásban és bár előfordulhat, hogy lassabban haladunk, szánjunk időt a gyerekre, hadd ismerkedjen a dolgokkal.
A legtöbb kicsi ebben a korban már több, egyszerű szót is mond, de az sem baj, ha még csak mutogatva érteti meg magát. Ilyenkor mindig igyekezzünk megérteni, s próbáljuk meg teljesíteni a kérését, óhaját, ne hagyjuk sírni, dühöngeni.
A babakorszak végén a gyerekekben még nem alakul ki a félelem érzet, ezért bárhová szívesen felmásznak, mindenbe beleütik az orrukat, szívesen megesznek mindent, akár a földről is. Törekednek rá, hogy egyedül egyenek, igyanak, de majd csak kétéves koruk után válnak igazán önállóvá.
A ceruzát még marokra fogják, a kanállal még nem tudnak szépen bánni, de a csipesz mozdulat már megjelenik és ezt rendszeresen használják is.
Szívesen rámolnak, imádják a tologatós, húzogatós játékokat, az építőkockákat. Adhatunk nekik pedál nélküli motort, labdát, dömpert, homokozó játékokat.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.