Apanapló 6. rész: Drága, de megfizethetetlen a gyerekvállalás
- Dátum: 2014.03.03., 14:46
A várandós szülő különleges állatfaj, már nem vadonélő, de nem is állatkerti. Speciális, kilenc hónapig tartó különutas mivolta, különcsége az élet legnaivabb időszaka.
Az állatos példa, sztyeppén való szabad nyargalászás kontra rácsok, persze erősen elnagyolt és szélsőséges, éppen úgy, mint nagyon sok dolog ebben a csodálatosan őrült és naiv kilenc hónapban.
Itt van mindjárt a gyermekvállalás anyagi kérdése. A várandós és/vagy kisgyerekes szülők pénztárcája általában olyan intenzitással nyílik ki, mint az észak-afrikai árszínvonalra először rácsodálkozó egyszeri magyar turistáé a tunéziai vásárban. A költési hajlandóság (és igény) egyenesen arányosan nő az utód növekedésével, a modern társadalom pedáns fogyasztói magatartása lejt násztáncot a gondoskodó ösztönökkel, és ez a fajta közösülés bravúrosan cifra dolgokra képes.

Az ember látókörébe, kezébe olyan dolgok kerülnek, amelyek létezéséről korábban nem is tudott, és abban sem biztos, hogy a jövőben akar-e egyáltalán tudni róla. Orrszívó porszívó (hej, hetek óta ez a kedvenc szavam, illetve a kistestvére, az orszi-porszi:) és társai, ugye...
A rácsok közül jön az üzenet: a gyerekvállalás nagyon drága dolog. A sztyeppéről ezzel szemben: ez is, meg az is csak a szülésre rátelepedett, multinacionális üzlet része. Hát, így legyél okos! Mit csináljon az ember, ha sem birka, sem érzéketlen sóher nem akar lenni?
Nincs más választás, a megérzésekre kell hagyatkozni. Meg kell hallgatni a tanácsokat, de az útválasztás már személyre szabott, azaz jobb, ha önállóan alakul ki.
Megveheted a hatodikféle cumisüveget, márkás ruhát, speckós pelenkát, vagy a hatszámjegyű babakocsit, végeztethetsz feláras orvosi vizsgálatokat, meg a 10d-s ultrahangon megszámolhatod gyanútlanul úszkáló magzatod szempilláit. Eljárhatsz a legkülönfélébb testi, esetleg lelki tornákra. Főképp utóbbiakat (én csak babasuttogónak hívom őket) sokan a már említett elkorcsosult várandósság-üzlet egyik ágának tartják, holott nincs másról szó, mint némi befelé fordulásról, önvizsgálatról, a rohanó világ megállításáról egy-egy órára. Nem úgy, mint néhány ötcsillagosnak mondott orvosi vizsgálatnál, amelynek a lehúzásszaga már a magánrendelő folyosójának a végéről bűzlik. De. Valakinek ez a frankó, másnak más válik be. Szabad a választás. A lényeg, hogy jól, harmóniában érezd magad, saját magaddal, a pároddal, a gyermekeddel, hiszen te tudod/ti tudjátok a legjobban, mi a jó nektek és a kicsinek.
Hogy is van a népszerű reklámban? Valami megfizethetetlen. A gyerekvállalás pont ilyen, akárhogy is próbálkozol megvásárolni az érzést, biztosan nem anyagi oldalról fogsz közelebb kerülni a lényegéhez.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.