Apanapló 6. rész: Drága, de megfizethetetlen a gyerekvállalás
- Dátum: 2014.03.03., 14:46
A várandós szülő különleges állatfaj, már nem vadonélő, de nem is állatkerti. Speciális, kilenc hónapig tartó különutas mivolta, különcsége az élet legnaivabb időszaka.
Az állatos példa, sztyeppén való szabad nyargalászás kontra rácsok, persze erősen elnagyolt és szélsőséges, éppen úgy, mint nagyon sok dolog ebben a csodálatosan őrült és naiv kilenc hónapban.
Itt van mindjárt a gyermekvállalás anyagi kérdése. A várandós és/vagy kisgyerekes szülők pénztárcája általában olyan intenzitással nyílik ki, mint az észak-afrikai árszínvonalra először rácsodálkozó egyszeri magyar turistáé a tunéziai vásárban. A költési hajlandóság (és igény) egyenesen arányosan nő az utód növekedésével, a modern társadalom pedáns fogyasztói magatartása lejt násztáncot a gondoskodó ösztönökkel, és ez a fajta közösülés bravúrosan cifra dolgokra képes.
Az ember látókörébe, kezébe olyan dolgok kerülnek, amelyek létezéséről korábban nem is tudott, és abban sem biztos, hogy a jövőben akar-e egyáltalán tudni róla. Orrszívó porszívó (hej, hetek óta ez a kedvenc szavam, illetve a kistestvére, az orszi-porszi:) és társai, ugye...
A rácsok közül jön az üzenet: a gyerekvállalás nagyon drága dolog. A sztyeppéről ezzel szemben: ez is, meg az is csak a szülésre rátelepedett, multinacionális üzlet része. Hát, így legyél okos! Mit csináljon az ember, ha sem birka, sem érzéketlen sóher nem akar lenni?
Nincs más választás, a megérzésekre kell hagyatkozni. Meg kell hallgatni a tanácsokat, de az útválasztás már személyre szabott, azaz jobb, ha önállóan alakul ki.
Megveheted a hatodikféle cumisüveget, márkás ruhát, speckós pelenkát, vagy a hatszámjegyű babakocsit, végeztethetsz feláras orvosi vizsgálatokat, meg a 10d-s ultrahangon megszámolhatod gyanútlanul úszkáló magzatod szempilláit. Eljárhatsz a legkülönfélébb testi, esetleg lelki tornákra. Főképp utóbbiakat (én csak babasuttogónak hívom őket) sokan a már említett elkorcsosult várandósság-üzlet egyik ágának tartják, holott nincs másról szó, mint némi befelé fordulásról, önvizsgálatról, a rohanó világ megállításáról egy-egy órára. Nem úgy, mint néhány ötcsillagosnak mondott orvosi vizsgálatnál, amelynek a lehúzásszaga már a magánrendelő folyosójának a végéről bűzlik. De. Valakinek ez a frankó, másnak más válik be. Szabad a választás. A lényeg, hogy jól, harmóniában érezd magad, saját magaddal, a pároddal, a gyermekeddel, hiszen te tudod/ti tudjátok a legjobban, mi a jó nektek és a kicsinek.
Hogy is van a népszerű reklámban? Valami megfizethetetlen. A gyerekvállalás pont ilyen, akárhogy is próbálkozol megvásárolni az érzést, biztosan nem anyagi oldalról fogsz közelebb kerülni a lényegéhez.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.