Menü

A legédesebb gabona

Gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a kukoricát vesszük górcső alá. A sárga szemcsés finomságot, amelynek, nem is hinnénk, de gyakorlatilag minden része felhasználható.

A kukoricát már közel hétezer éve ismeri és termeszti az emberiség. Őshazája Dél-Amerika, Mexikó, ahol az indián őslakosok kedvenc eledele mind a mai napig. Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezése után, hozta el Európába, innen terjedt el később az egész világon.

Hazánkba török közvetítéssel jutott, innen ered az egyik nép elnevezése is: török búza.

A kukorica rendkívül hasznos és sokrétű növény, hiszen gyakorlatilag minden porcikája jó valamire. A torzsája például kiváló tüzelőanyag, de a kukorica hajat is feldolgozzák, felhasználják, ahogy a szemeket beborító burkot, vagy a csíráját.

A kukoricát mi legtöbbször konzervált formában fogyasztjuk, vagy nyáron, vízben főzve. Pedig számtalan finom és ízletes étel készíthető belőle, vagy a lisztjéből is. Érdemes például kását főzni belőle, amely régen alapételnek számított a magyar konyhában. De többféle leves, húsétel, saláta hozzávalója is lehet.

A kukorica alapvetően sokféle vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Legtöbbször magas B-vitamin tartalmát említik. Különösen sok B1, B2, B3 és B6 vitamin található benne. A legelső igazán fontos, hiszen a B1 az idegrendszer működését segíti, afféle jókedv, vagy vidámság vitaminnak is tartják. Ezen kívül A-, C-, E- és K-vitamin is fellelhető benne, ahogy nátrium, kálium, kálcium, magnézium, foszfor, folsav, kén, vas, cink, réz és mangán is.

A meleg és napfénykedvelő kukoricát magas vérnyomásra is ajánlják, de azt is jótékony tulajdonságaként említik, hogy csökkenti a véralvadás idejét, vagyis megakadályozza a vérrögök kialakulását. Ezen kívül a szív működését is segíti.

A kukorica gluténmentes, ezért a belőle készült lisztet a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Gyakorlatilag bármit lehet készíteni belőle, a gyúrt tésztán keresztül a nokedlin át a süteményekig, mindenre jó. Egy kutatás szerint ráadásul a kukorica liszt rendszeres fogyasztásával csökken a fogszuvasodás lehetősége, sőt savlekötő hatású is. Ilyen a friss pattogatott kukorica is. No nem a boltban kapható, ízesített, finomított változatról beszélünk, mert azt jobb inkább elkerülni.

A kukorica olaja is jótékony hatású, leginkább a szívinfarktus megelőző hatása miatt ajánlják. A kukoricacsíra olaj viszont a koleszterin szintet harmonizálja, de segíti a petefészek működését is.

Nem szóltunk még a kukorica hajról, ami a különböző húgyúti, gyulladásos betegségek, fertőzések gyógyszere. Erősen vizelethajtó, de a vesékre is jó. Kínában például a népi gyógyászat sárgaság ellen használja, vagyis a májat is aktivizálja. Sőt, ödémára készítenek belőle kapszulát.

Egy érdekes írásban arról is szólnak, hogy a kukorica ember nélkül képtelen az életre, ugyanis a szemek emberi segítség nélkül nem tudnak kiperegni. Sokan ezt egyfajta bizonyítéknak tartják, miszerint az emberi civilizáció sokkal ősibb, mint ahogy azt jelenleg feltételezik, hiszen 5-7 ezer év alatt a kukorica nem tudott volna vadontermő fajtából a mostanihoz hasonlóvá alakulni.

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?