Menü

A legédesebb gabona

Gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a kukoricát vesszük górcső alá. A sárga szemcsés finomságot, amelynek, nem is hinnénk, de gyakorlatilag minden része felhasználható.

A kukoricát már közel hétezer éve ismeri és termeszti az emberiség. Őshazája Dél-Amerika, Mexikó, ahol az indián őslakosok kedvenc eledele mind a mai napig. Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezése után, hozta el Európába, innen terjedt el később az egész világon.

Hazánkba török közvetítéssel jutott, innen ered az egyik nép elnevezése is: török búza.

A kukorica rendkívül hasznos és sokrétű növény, hiszen gyakorlatilag minden porcikája jó valamire. A torzsája például kiváló tüzelőanyag, de a kukorica hajat is feldolgozzák, felhasználják, ahogy a szemeket beborító burkot, vagy a csíráját.

A kukoricát mi legtöbbször konzervált formában fogyasztjuk, vagy nyáron, vízben főzve. Pedig számtalan finom és ízletes étel készíthető belőle, vagy a lisztjéből is. Érdemes például kását főzni belőle, amely régen alapételnek számított a magyar konyhában. De többféle leves, húsétel, saláta hozzávalója is lehet.

A kukorica alapvetően sokféle vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Legtöbbször magas B-vitamin tartalmát említik. Különösen sok B1, B2, B3 és B6 vitamin található benne. A legelső igazán fontos, hiszen a B1 az idegrendszer működését segíti, afféle jókedv, vagy vidámság vitaminnak is tartják. Ezen kívül A-, C-, E- és K-vitamin is fellelhető benne, ahogy nátrium, kálium, kálcium, magnézium, foszfor, folsav, kén, vas, cink, réz és mangán is.

A meleg és napfénykedvelő kukoricát magas vérnyomásra is ajánlják, de azt is jótékony tulajdonságaként említik, hogy csökkenti a véralvadás idejét, vagyis megakadályozza a vérrögök kialakulását. Ezen kívül a szív működését is segíti.

A kukorica gluténmentes, ezért a belőle készült lisztet a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Gyakorlatilag bármit lehet készíteni belőle, a gyúrt tésztán keresztül a nokedlin át a süteményekig, mindenre jó. Egy kutatás szerint ráadásul a kukorica liszt rendszeres fogyasztásával csökken a fogszuvasodás lehetősége, sőt savlekötő hatású is. Ilyen a friss pattogatott kukorica is. No nem a boltban kapható, ízesített, finomított változatról beszélünk, mert azt jobb inkább elkerülni.

A kukorica olaja is jótékony hatású, leginkább a szívinfarktus megelőző hatása miatt ajánlják. A kukoricacsíra olaj viszont a koleszterin szintet harmonizálja, de segíti a petefészek működését is.

Nem szóltunk még a kukorica hajról, ami a különböző húgyúti, gyulladásos betegségek, fertőzések gyógyszere. Erősen vizelethajtó, de a vesékre is jó. Kínában például a népi gyógyászat sárgaság ellen használja, vagyis a májat is aktivizálja. Sőt, ödémára készítenek belőle kapszulát.

Egy érdekes írásban arról is szólnak, hogy a kukorica ember nélkül képtelen az életre, ugyanis a szemek emberi segítség nélkül nem tudnak kiperegni. Sokan ezt egyfajta bizonyítéknak tartják, miszerint az emberi civilizáció sokkal ősibb, mint ahogy azt jelenleg feltételezik, hiszen 5-7 ezer év alatt a kukorica nem tudott volna vadontermő fajtából a mostanihoz hasonlóvá alakulni.

Fotó:
pixabay.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.