Menü

A császármetszés árnyoldalai

Bár kétségtelen, hogy krízishelyzetekben életmentő beavatkozásnak minősül a császármetszés, mégis több szempontból is gátolja a „természet” érvényesülését.

A szülés egy összetett folyamat, minden testi és lelki mozzanatának fontos szerepe van. Alapvetően a szülés minden nő természetes képessége, félő, hogy a császármetszések számának növekedése elidegeníti a nőket ettől az érzéstől.

A császármetszéseknek csak egy bizonyos részét magyarázzák a vészhelyzetnek minősülű komplikációk, mint például a köldökzsinór előreesik, a placenta elzárja a szülés útját, vagy amikor a magzat kereszthelyzetben van. De annak ellenére, hogy egyre jobban fokozódik a természetes szülés és a baba-mama kórházak iránti igény, mégis még mindig magas a császármetszéssel történő szülések száma. És bizony az indokolt orvosi okok mellett gyakran olyan szempontok is ösztönzik a beavatkozások elvégzését, mint például a tervezhetőség, költséghatékonyság, kényelem.

Pedig a császármetszés a szülés élményét egy műtéti beavatkozásra redukálja, mely, ha nem indokolt, akkor különösen hátrányos mind a kismama mind a baba szempontjából. A hasfal és a méh átvágásával előre nem látható vérzés léphet fel, és a fertőzésveszély is nagyobb. A beavatkozást általában lassabb és kellemetlenebb felépülés követi. Nem lehet „büntetlenül” megúszni a fájdalmat. A természetes szülés, vajúdás során fellépő fájdalom ráadásul egészen más természetű, funkciója van: a fájások ugyanis stresszhormon kibocsátását eredményezik, ami segíti a szülés folyamatát.

A természetes úton világra jött babáknak kimutathatóan jobb a hőszabályozása, erősebb a légzése, és stabilabb a vérkeringése. Ráadásul a természetes szülés során, a babák áthaladva a szülőcsatornán találkoznak a hüvely baktériumflórájával, ez később megvédi őket a fertőzésektől, és hozzájárul az egészséges immunrendszer alapjainak kialakulásához.

A szülési folyamat jelentősége mind lelki mind élettani szempontból meghatározó, a császármetszés nem lehet a szülés alternatívája, attól függetlenül, hogy bizonyos esetekben valóban indokolt, életmentő beavatkozás.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.