Szülővé válás
- Dátum: 2014.04.27., 20:16
- biztonság, spiritualitás, szülői szerep, szülővé válás
A szülővé válás folyamata több szinten történik, és messze nem egyenlő azzal, hogy gyermeket nemzünk.
A szülővé válás folyamata lehet egyszerű és természetes, de gyakori hogy a gyermek hirtelen, váratlanul érkezik egy kapcsolatba. A szülői szerepre is lehet készülni tudatosan, és van aki inkább ösztönösen hangolódik rá, de általában ez mindig egy folyamat, tehát nem pillanatszerűen történik, túlmutat a gyermek megfogantatásán és megszületésén is.
Spirituális szinten a szülővé válás akkor kezdődik, amikor egy lélek kiválaszt két olyan embert („szülőjelöltet”), akik pont olyan genetikai örökséggel, megélt tapasztalattal és élethelyzettel bírnak, melyekre szüksége van a kis léleknek életfeladata elvégzéséhez. Ez a kiválasztási folyamat csak egy bölcsebb, felfele tekintő nézőpontból érthető meg, hiszen nem hasonlítható az e világi döntéseinkhez, választásainkhoz, melyben az ego dominál és az a fő szempont, hogy mit szeretnénk.

Érzelmi szempontból a szülővé válás folyamata a felelősségérzeten és a bizalmon alapul. A bizalom két irányú, egyrészt önmagunk felé, másrészt társunk felé is alapvető bizalommal kell fordulnunk, melyhez pedig szorosan kapcsolódik a biztonságérzet is. A belső biztonság megléte mind egyéni, mind párkapcsolati szinten kulcsfontosságú ahhoz, hogy valaki érzelmileg is éretté váljon a szülői szerepre. A belső lelki egyensúly legalább olyan fontos, mint az általában figyelembe vett és mérlegre tett anyagi, egzisztenciális javak.
Fizikailag a nemi érettség teszi alkalmassá a nőt vagy a férfit arra, hogy szülővé válhassanak. Az fontos, hogy csak két különböző minőség tud létrehozni egy harmadikat minőséget, amely magában hordozza mindkettőt, mégis teljesen önálló, megismételhetetlen egész.
Összességében tehát a szülővé válás összetett folyamat, bizonyos részei megfoghatatlanok, de aki elindul ezen az úton azt azért biztosan érzi, hogy szülői szerep egy teremtő mozzanat de annál jóval több is, felelősségvállalás, és még sok minden más is. Ráadásul személyiség függő is hogy ki milyen szülővé válik.
Fotó:
pixabay.com
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Amikor éjjel ugat a köhögés
Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?
Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.