Kerüljük a fluoridos fogkrémet!
- Dátum: 2014.05.04., 21:07
- flour hatása, flour káros hatása, mi is az a flour, mi van a fogkrémben
Hivatalosan a fluort a fogak erősítésének, tisztításának céljából, a szájüregben található káros baktériumok elpusztítása miatt teszik bele a fogkrémekbe. Pedig valójában a fluor igen komoly méreg, a fogkrémekben található szódium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék.
A fluorról egyre több szakember állítja, kutatásaik alapján, hogy egyáltalán nem tesz jót az emberi szervezetnek. Pedig a legtöbb boltban még mindig a fluoridos fogkrémek többsége kapható, pedig egyes országokban, például Svédországban, már tiltott anyagnak számít és tilos felhasználni a fogkrémbe, vagy az ásványvízbe is.
Ugye már sokszor hallottuk, hogy minimum naponta kétszer, reggel és este, mossunk fogat, hiszen csak így tudjuk megőrizni fogaink épségét. Ebben nincs is semmi rossz, de az már sokkal inkább foglalkoztathatna bennünket, hogy mivel ápoljuk a fogainkat, a szájüregünket.

A fogkrémet azért találták ki, hogy segítségünkre legyen abban, hogy a szánkban található baktériumokat, a fogakon megtelepedő lepedéket elpusztítsa, a fogakat tisztán és fehéren tartsa, illetve, hogy frissítse a leheletünket.
Ennek érdekében például több olyan anyagot tesznek bele, mint a szódium-fluorid, vagy nátrium-flourid, a hidrogén-peroxid. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek az anyagok valójában mérgek? A szódium-, vagy nátrium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék, legtöbbször rágcsáló irtókban használják, patkányok, egerek, bizonyos bogarak elpusztítására. A rágcsáló méregnek biztosan a fogkrémünkben a helye? De beszélhetnénk a hidrogén-peroxidról is, ami igen erős fehérítő, a hajfestékek, mosószerek, tisztítószerek alapanyaga. Muszáj rendszeresen hidrogén-peroxidot a szervezetünkbe juttatni?
Nem, kikerülhetjük ezeket a káros anyagokat, ha más alternatívát keresünk a fogmosásra. Például flourmentes és természetes anyagokból álló fogkrémet, fogport, de a szódabikarbóna néhány csepp bazsalikom, esetleg borsmenta olajjal megbolondítva épp olyan jó, akárcsak az almaecetes öblögetés, fogmosás.
Fontos még megemlíteni, hogy a fentebb említett anyagok lassan, de biztosan mérgezik a szervezetünket. Kezdetben csak C-vitamin és jódhiányt okoznak, aztán anyagcsere zavarokat, majd csökken a termékenység, felgyorsul az öregedés, később pedig olyan betegségek is kialakulhatnak, mint az Alzheimer-kór, vagy a rák. Ha belegondolunk, hogy a gyerekeink sokszor még meg is eszik a fogkrémet, de a felnőttek is akarva-akaratlanul is lenyelnek belőle egy adagot, az bizony igen félelmetes érzés. Ne kerüljük a fogmosást, de inkább keressünk más megoldást.
Fotó:
pixabay.com
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.