Menü

Kerüljük a fluoridos fogkrémet!

Hivatalosan a fluort a fogak erősítésének, tisztításának céljából, a szájüregben található káros baktériumok elpusztítása miatt teszik bele a fogkrémekbe. Pedig valójában a fluor igen komoly méreg, a fogkrémekben található szódium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék.

A fluorról egyre több szakember állítja, kutatásaik alapján, hogy egyáltalán nem tesz jót az emberi szervezetnek. Pedig a legtöbb boltban még mindig a fluoridos fogkrémek többsége kapható, pedig egyes országokban, például Svédországban, már tiltott anyagnak számít és tilos felhasználni a fogkrémbe, vagy az ásványvízbe is.

Ugye már sokszor hallottuk, hogy minimum naponta kétszer, reggel és este, mossunk fogat, hiszen csak így tudjuk megőrizni fogaink épségét. Ebben nincs is semmi rossz, de az már sokkal inkább foglalkoztathatna bennünket, hogy mivel ápoljuk a fogainkat, a szájüregünket.

A fogkrémet azért találták ki, hogy segítségünkre legyen abban, hogy a szánkban található baktériumokat, a fogakon megtelepedő lepedéket elpusztítsa, a fogakat tisztán és fehéren tartsa, illetve, hogy frissítse a leheletünket.

Ennek érdekében például több olyan anyagot tesznek bele, mint a szódium-fluorid, vagy nátrium-flourid, a hidrogén-peroxid. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek az anyagok valójában mérgek? A szódium-, vagy nátrium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék, legtöbbször rágcsáló irtókban használják, patkányok, egerek, bizonyos bogarak elpusztítására. A rágcsáló méregnek biztosan a fogkrémünkben a helye? De beszélhetnénk a hidrogén-peroxidról is, ami igen erős fehérítő, a hajfestékek, mosószerek, tisztítószerek alapanyaga. Muszáj rendszeresen hidrogén-peroxidot a szervezetünkbe juttatni?

Nem, kikerülhetjük ezeket a káros anyagokat, ha más alternatívát keresünk a fogmosásra. Például flourmentes és természetes anyagokból álló fogkrémet, fogport, de a szódabikarbóna néhány csepp bazsalikom, esetleg borsmenta olajjal megbolondítva épp olyan jó, akárcsak az almaecetes öblögetés, fogmosás.

Fontos még megemlíteni, hogy a fentebb említett anyagok lassan, de biztosan mérgezik a szervezetünket. Kezdetben csak C-vitamin és jódhiányt okoznak, aztán anyagcsere zavarokat, majd csökken a termékenység, felgyorsul az öregedés, később pedig olyan betegségek is kialakulhatnak, mint az Alzheimer-kór, vagy a rák. Ha belegondolunk, hogy a gyerekeink sokszor még meg is eszik a fogkrémet, de a felnőttek is akarva-akaratlanul is lenyelnek belőle egy adagot, az bizony igen félelmetes érzés. Ne kerüljük a fogmosást, de inkább keressünk más megoldást.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.