Menü

Kerüljük a fluoridos fogkrémet!

Hivatalosan a fluort a fogak erősítésének, tisztításának céljából, a szájüregben található káros baktériumok elpusztítása miatt teszik bele a fogkrémekbe. Pedig valójában a fluor igen komoly méreg, a fogkrémekben található szódium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék.

A fluorról egyre több szakember állítja, kutatásaik alapján, hogy egyáltalán nem tesz jót az emberi szervezetnek. Pedig a legtöbb boltban még mindig a fluoridos fogkrémek többsége kapható, pedig egyes országokban, például Svédországban, már tiltott anyagnak számít és tilos felhasználni a fogkrémbe, vagy az ásványvízbe is.

Ugye már sokszor hallottuk, hogy minimum naponta kétszer, reggel és este, mossunk fogat, hiszen csak így tudjuk megőrizni fogaink épségét. Ebben nincs is semmi rossz, de az már sokkal inkább foglalkoztathatna bennünket, hogy mivel ápoljuk a fogainkat, a szájüregünket.

A fogkrémet azért találták ki, hogy segítségünkre legyen abban, hogy a szánkban található baktériumokat, a fogakon megtelepedő lepedéket elpusztítsa, a fogakat tisztán és fehéren tartsa, illetve, hogy frissítse a leheletünket.

Ennek érdekében például több olyan anyagot tesznek bele, mint a szódium-fluorid, vagy nátrium-flourid, a hidrogén-peroxid. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek az anyagok valójában mérgek? A szódium-, vagy nátrium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék, legtöbbször rágcsáló irtókban használják, patkányok, egerek, bizonyos bogarak elpusztítására. A rágcsáló méregnek biztosan a fogkrémünkben a helye? De beszélhetnénk a hidrogén-peroxidról is, ami igen erős fehérítő, a hajfestékek, mosószerek, tisztítószerek alapanyaga. Muszáj rendszeresen hidrogén-peroxidot a szervezetünkbe juttatni?

Nem, kikerülhetjük ezeket a káros anyagokat, ha más alternatívát keresünk a fogmosásra. Például flourmentes és természetes anyagokból álló fogkrémet, fogport, de a szódabikarbóna néhány csepp bazsalikom, esetleg borsmenta olajjal megbolondítva épp olyan jó, akárcsak az almaecetes öblögetés, fogmosás.

Fontos még megemlíteni, hogy a fentebb említett anyagok lassan, de biztosan mérgezik a szervezetünket. Kezdetben csak C-vitamin és jódhiányt okoznak, aztán anyagcsere zavarokat, majd csökken a termékenység, felgyorsul az öregedés, később pedig olyan betegségek is kialakulhatnak, mint az Alzheimer-kór, vagy a rák. Ha belegondolunk, hogy a gyerekeink sokszor még meg is eszik a fogkrémet, de a felnőttek is akarva-akaratlanul is lenyelnek belőle egy adagot, az bizony igen félelmetes érzés. Ne kerüljük a fogmosást, de inkább keressünk más megoldást.

Fotó:
pixabay.com

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.