Menü

Kerüljük a fluoridos fogkrémet!

Hivatalosan a fluort a fogak erősítésének, tisztításának céljából, a szájüregben található káros baktériumok elpusztítása miatt teszik bele a fogkrémekbe. Pedig valójában a fluor igen komoly méreg, a fogkrémekben található szódium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék.

A fluorról egyre több szakember állítja, kutatásaik alapján, hogy egyáltalán nem tesz jót az emberi szervezetnek. Pedig a legtöbb boltban még mindig a fluoridos fogkrémek többsége kapható, pedig egyes országokban, például Svédországban, már tiltott anyagnak számít és tilos felhasználni a fogkrémbe, vagy az ásványvízbe is.

Ugye már sokszor hallottuk, hogy minimum naponta kétszer, reggel és este, mossunk fogat, hiszen csak így tudjuk megőrizni fogaink épségét. Ebben nincs is semmi rossz, de az már sokkal inkább foglalkoztathatna bennünket, hogy mivel ápoljuk a fogainkat, a szájüregünket.

A fogkrémet azért találták ki, hogy segítségünkre legyen abban, hogy a szánkban található baktériumokat, a fogakon megtelepedő lepedéket elpusztítsa, a fogakat tisztán és fehéren tartsa, illetve, hogy frissítse a leheletünket.

Ennek érdekében például több olyan anyagot tesznek bele, mint a szódium-fluorid, vagy nátrium-flourid, a hidrogén-peroxid. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek az anyagok valójában mérgek? A szódium-, vagy nátrium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék, legtöbbször rágcsáló irtókban használják, patkányok, egerek, bizonyos bogarak elpusztítására. A rágcsáló méregnek biztosan a fogkrémünkben a helye? De beszélhetnénk a hidrogén-peroxidról is, ami igen erős fehérítő, a hajfestékek, mosószerek, tisztítószerek alapanyaga. Muszáj rendszeresen hidrogén-peroxidot a szervezetünkbe juttatni?

Nem, kikerülhetjük ezeket a káros anyagokat, ha más alternatívát keresünk a fogmosásra. Például flourmentes és természetes anyagokból álló fogkrémet, fogport, de a szódabikarbóna néhány csepp bazsalikom, esetleg borsmenta olajjal megbolondítva épp olyan jó, akárcsak az almaecetes öblögetés, fogmosás.

Fontos még megemlíteni, hogy a fentebb említett anyagok lassan, de biztosan mérgezik a szervezetünket. Kezdetben csak C-vitamin és jódhiányt okoznak, aztán anyagcsere zavarokat, majd csökken a termékenység, felgyorsul az öregedés, később pedig olyan betegségek is kialakulhatnak, mint az Alzheimer-kór, vagy a rák. Ha belegondolunk, hogy a gyerekeink sokszor még meg is eszik a fogkrémet, de a felnőttek is akarva-akaratlanul is lenyelnek belőle egy adagot, az bizony igen félelmetes érzés. Ne kerüljük a fogmosást, de inkább keressünk más megoldást.

Fotó:
pixabay.com

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.