Menü

Hogyan kezeljük a hisztit?

Kisgyerek korban, egy és három év között, bizony gyakorta előfordulhatnak hisztis időszakok. Ezek a dühkitörések a szülőnek és a gyereknek is sok nehézséget okozhatnak. De vajon miként kezelhetjük a hisztériát?

Sokszor hallani, hogy egy-egy gyermek hisztis, vagy akaratos. A hisztéria nyilván egy módja annak, hogy a kicsi kifejezze az érzéseit, az akaratát. Tudniillik egy és három év között még legtöbbször sírással reagálják le a gyerekek a számukra negatív érzéseket, élményeket, behatásokat. S ebből a sírásból alakul ki a hiszti, amikor a gyermek belelovalja magát az adott szituációba, képtelen kontrollálni az érzéseit, indulatait. Ne ijedjünk meg ettől, hiszen ez ilyenkor természetes reakció. Az önkontroll ugyanis csak jóval később, az iskolaérettség idején éri el a szükséges szintet. Ahogy nő a gyerek, úgy képes egyre jobban kezelni az érzéseit.

A hisztériának számos oka lehet, de legtöbbször olyan helyzetekben fokozódik eddig a sírás, amikor az utódunk bárhogy is próbálkozik, képtelen megértetni magát, esetleg rendkívül fáradt és a kapott ingereket nem tudja befogadni, inkább csendre, nyugalomra vágyik. Kitörhet a balhé akkor is, ha esetleg a gyerek nem kap meg valamit, vagy nem tud valamit megcsinálni.

Persze ilyenkor nagyon nehéz megnyugtatni a kicsiket, sokszor odáig fajul a dolog, hogy a földön fekve ordítanak, olykor verekednek, vagy egyszerűen csak vigasztalhatatlanul sírnak.

A szülőnek is nagyon nehéz a higgadtságát, türelmét megőriznie, de a hisztéria kezelésének a kulcsa, legfőképpen ez. Ugyanis a hisztériát csak még inkább fokozzuk azzal, ha mi is ordítunk, kiabálunk, fenyegetőzünk, az agresszív fellépéssel nem érünk el semmit. A legtöbb gyerek ugyanis csak akkor képes megnyugodni, ha biztonságban érezheti magát, ha nem ráncigálják, cibálják, hanem inkább átöleli, és biztosítja a szülő a feltétlen szeretetéről.

Saját tapasztalatomból írom, a hisztériát lehetetlen kezelni, ha ingerültek vagyunk, és ezt érzi rajtunk a csemete is. Öleljük inkább magunkhoz a kicsit, mondjuk el neki, hogy nagyon szeretjük és szeretnénk, ha abbahagyná a sírást. Akad, aki ilyenkor megnyugtatásképp néhány dalocskát is eldúdol a gyerekének, mások ringatják, megint mások egyszerűen csak ölelik, simogatják.

Ha otthon jön a dühroham, akkor se legyen az a válaszunk, hogy a szobájába zavarjuk, inkább együtt találjunk megoldást a problémára. Próbáljuk megérteni a gyerekünket, az ő szemével nézni a világot és inkább magyarázzunk el százszor valamit, mintsem indulattal közeledjünk a hisztériához. Higgadtan, de határozottan beszéljünk vele. A legfontosabb, hogy érezze a szeretetünket, a biztonságot mindig minden körülmények között.

Fotó:
pixabay.com

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.