A jó és a rossz szénhidrát (h)arca
- Dátum: 2014.06.02., 13:37
- egészség, Szénhidrát, táplálkozás, vércukorszint
A szénhidrátokról a leggyakrabban negatív összefüggésben beszélünk. Pedig a fogyókúrázók ellensége voltaképpen szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrása. Persze nem mindegy, hogy milyen.
Napi energiánk jellemzően több mint a felét szénhidrátokból nyerjük. A szénhidrátok között ugyanakkor megkülönböztetünk jó és rossz szénhidrátokat, természetesen egyáltalán nem mindegy, miből milyen mennyiséget fogyasztunk.
A jó szénhidrátok jellemzője, hogy nem dobják fel, nem emelik a magasba hirtelen a vércukorszintünket, hanem hosszabb távon lakatnak jól, ami nagyon fontos az egészség szempontjából. Vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat tartalmaznak. Ilyen például a rizs, a zöldségek, és a teljes kiőrlésű kenyér.
A rossz szénhidrátok ezzel szemben gyors vércukorszint emelkedés idéznek elő, nem kívánt súlygyarapodáshoz vezetnek és kevés bennük, vagy hiányzik belőlük a szervezetünk számára értékes, hasznosítható összetevő. Sajnos nehéz lekerülni őket, hiszen a szénsavas üdítők, a péksütemények és az egyéb lisztes-cukros készítmények szinte mindenütt jelen vannak, mindennapjainkban szerves részét képezik, ráadásul nagyon népszerűek.
A fogyókúrázóknak tehát nem kell kiiktatniuk a szénhidrátokat, hiszen energiára nekik is szükségük van, ugyanakkor nagyon oda kell figyelniük, hogy mit és mikor esznek, isznak.
A zöldségek, illetve a zabhely például hasznos lehet minden étkezésnél, de legfőképp reggel és délben ajánlatos a fogyasztásuk.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.