Vajon mikor és hogyan lesz felnőtt a gyerekből?
- Dátum: 2014.06.05., 13:41
- felnőtt, gyereknevelés, gyermek, háztartás, társasjáték, tudatos gondolkodás
Nem egyszerű a mai fiatalok (és szüleik) helyzete. A gyerekek már nagyon hamar felnőttnek érzik magukat, hiszen csinosan öltözhetnek, sminkelhetnek, fesztiválozhatnak, és jobban értenek a modern technikához, mint az anyjuk-apjuk. De mikor lesz igazából felnőtt valaki? Magyarországon hivatalosan tizennyolc évesen, de sokszor ennél csak tíz évvel később állnak először munkába!
A hagyományőrző népeknél egyértelmű a helyzet: fiataljaik beavatási szertartásokon esnek át, próbán, ünnepségen, innentől pedig egyértelmű a felnőtté válás időpontja. Ilyen nálunk nincs, akkor hát mi az az életkor, vagy élethelyzet, amikor felnőttként tekinthetünk fiataljainkra?
Nehéz kérdés. Sokan, különböző helyzetekből adódóan 30-40 éves korukban is a családdal élnek. Nincs olyan társadalmi elvárás, hogy a legénynek egyedül kell útra kélnie, és nincs kötelező katonaság. A lányok némelyike pedig akkor döbben rá, hogy nem tud elkészíteni egy tükörtojást, vagy megfelelő módon csoportosítani a mosnivalót, amikor összeköltözik a párjával.

„Addig kényeztetem a gyermekem, amíg lehet. Olyan hamar felnőnek! Aztán kirepülnek, dolgoznak és túlóráznak, alig fogom látni. Most szeretnék neki mindent megadni!” Hogy hányan gondoljuk így? Nagyon sokan. Óriási partit rendezünk a 18. szülinapjára, mondván, most lett felnőtt, aztán ugyanúgy gyermekként gondozzuk tovább. Nem vesz részt a háztartásban, hiszen tanulnia, dolgoznia kell, minek terheljük. Nem gondolkodik felnőttes témákról, családalapításról, megtakarításról, hisz ráér még azzal, éljen egy kicsit.
De vajon biztos jót teszünk azzal hosszú távon is, hogy gyermekeinket mentesítjük a gyakorlati feladatoktól, és a komoly gondolatoktól? Meddig jó ez neki? Azt mondják, a gyermekeket nem lehet „túlszeretni”, hisz szeretetből sosem elég. De biztosan JÓL szeretjük akkor, ha túlgondozzuk, és azt sugalljuk felé, hogy ráér még az élet nagy kérdéseivel foglalkozni?
Érdemes azon elgondolkodni, hogy fiatalon még ösztönösen fogékonyak mindenre a gyerekek. Talán pont azzal tehetjük könnyebbé az életüket, ha még ebben az időszakban találkoznak a fontos mérföldkövekkel és feladatokkal.
Játékos formában is bevonhatjuk őket a háztartási praktikák, fiús fogások elsajátításába, vagy a komoly beszélgetésekbe. Ilyen lehet pl. egy >>gondolkodós társasjáték<<, ahol tippeket olvashatunk és kérdésekre felelhetünk bizonyos mezőkön. Például: „Hogyan képzeled el magad húsz év múlva? Ha válaszoltál, még egyet dobhatsz!”, vagy: „Léphetsz előre kettő mezőt, ha el tudod mondani, hogyan készül a franciasaláta!” Ne higgyük, hogy mindezt nem élvezik a gyerekek. Ha már kisebb korukban fejlődő emberként tekintünk rájuk, nem csupán tudatlan gyermekként, aki „teljesen ráér még mindenre”, akkor befogadóbbá válnak minderre. Kamaszként már nehéz a nulláról kezdeni, és érdeklődővé tenni egy tinédzsert. És neki sem lesz egyszerűbb, ha felnőttként ébred rá, hogy mit jelent mondjuk befizetni egy csekket.
Szeressük hát úgy a gyermekeinket, hogy közben nyitottá tesszük az életre, és csupán féltésből nem zárjuk ki őket a felnőttek dolgaiból. Mert az ő dolguk is lesz mindez, méghozzá hamarosan.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.