Menü

Fogyasszunk helyi ételeket!

Egyre nemzetközibbek vagyunk, és ez megmutatkozik ételfogyasztási szokásainkban is. Ami jót jelent, hiszen ez hozzájárul a változatos étrend biztosításához. Az egészséges ételek piacán fokozott a helyzet: egyre több olyan alapanyag, étel jelenik meg, amely különlegesnek számít, ezért néha abba a hibába esünk, hogy sokkal egészségesebbnek gondoljuk azokat a hazánkban honos élelmiszereknél. Érdemes azonban jobban utánanézni, hogy biztosan jobb-e az, amit drágán megvásárolunk. Mert ezek a termékek általában nem olcsóak, hiszen messzi földekről utaznak hozzánk.

Érdekesség, hogy ezen termékek nagy része a származási helyükön, az őshonos jellegükből fakadóan egyáltalán nem számít különlegesnek, és sok esetben egészségesebbnek sem. Olvassunk utána, hogy azokat hazájukban mire használják, mennyire elterjedtek. Vajon jobb-e az összetétele, hatása, szénhidrát-, zsír- és kalóriatartalma, mint a hasonló funkciójú hazainak?

A helyzet fordítva is igaz: a nálunk teljesen hétköznapi ételek keletre utaznak, hogy ott drágán piacra kerüljenek, nem csupán a szállítási költségek miatt borsos áron: a különlegességet meg kell fizetni.

Ritkán kerül megemlítésre az a fontos szempont, hogy vajon szervezetünknek biztosan egészséges-e, ha csupa számára ismeretlen, őseink számára itthon még idegen étellel találkozik? Mindez nem azt jelenti, hogy el kellene vetnünk a különleges élelmiszereket, és ne élvezhetnénk például a vanília ínycsiklandozó ízét. Közben viszont legyen róla tudomásunk, hogy pl. a kókuszzsír nem minden szempontból egészségesebb, mint a kacsazsír. Ettől még kedveljük, hogy szagtalanul főzhetünk vele, de azért a bioboltok, különleges webáruházak mellett érdemes ellátogatni a helyi piacra, ahol termelői, házi és hazai finomságokat vásárolhatunk. Meghálálja a testünk, és olyan lesz a számára, mint amikor hazalátogatunk a szülőfalunkba. 

Fotó:
pixabay.com

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.