Menü

Érkezik a kánikula

  • Dátum: 2014.07.05., 20:53

A kánikula, azon kívül, hogy kellemetlen, számos olyan helyzetet is előidézhet, ami az egészségünket veszélyezteti. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány most ezekre a helyzetekre és megoldásaikra szeretné felhívni a figyelmet, hogy mindenki nyugodtan élvezhesse a nyarat.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány nemrég végezte el 2014-es Nagy Elsősegély tesztjét, amely immár második éve vizsgálja, hogy alapvető helyzetekben, mint például újraélesztés, ájulás a napon, tudjuk-e, hogy mi a teendő. Az eredmények a tavalyiakhoz képest sajnos nem sokat javultak, ráadásul itt a nyár, a kánikula és vele számos veszély. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány most ezekre hívja fel a figyelmet. „Sajnos az idei teszteredmény is azt mutatta, hogy sok területen nem igazán vagyunk tájékozottak. A nyári hőhullámok idején ráadásul további veszélyekre is figyelnünk kell, amiket nem lehet elégszer ismételni” - figyelmeztet dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Fordítsunk kiemelt figyelmet az alábbiakra:

1. Soha nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legalább napi 2 liter folyadékot fogyasszunk, ami lehetőség szerint nem cukros és főleg nem alkoholos. Ez a mennyiség testalkattól, hőmérséklettől és egyéni szükségletektől függően akár 3-4 literre is emelkedhet a nyári hónapokban.

2. A meleg időszakban kerüljük a tojásos, húsos ételeket, mert ezek vezethetnek legkönnyebben szalmonellás megbetegedésekhez. Fogyasszunk ásványokban és vitaminokban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, készítsünk mindig friss ételeket. Ha már valaki mégis elkapta, kiemelten fontos a folyadékpótlás!

3. Ne tartózkodjunk hosszabb ideig és a déli órákban a napon, hiszen könnyen hőgutát vagy napszúrást kaphatunk. Legyen barátunk a kalap, extrém esetben a vizes kendő fejünkön és nagyobb séták esetén akár egy könnyen előkapható, ilyenkor is jól funkcionáló esernyő. Ha valaki mellettünk ájul el, nemcsak, hogy árnyékba kell őt húzni, de hűtenünk is kell a testét és orvost hívni. Amennyiben eszméleténél van, nem alkohol tartalmú, hideg folyadékkal itassuk is.

4. Ne ugorjunk fejest felelőtlenül a vízbe! Felhevült testünket mindig zuhannyal hűtsük, a vízbe pedig mindig fokozatosan, körültekintően menjünk, hogy elkerüljük a hirtelen hőmérsékletváltást. A hirtelen hideg víz reflexes légzésmegállást okozhat!

5. Légkondicionáló helyett hajnali és éjszakai szellőztetés, lesötétített ablakok! 30-35 fokból 21 fokba érkezni talán kellemes, de semmiképpen sem egészséges. A hideg és meleg levegő közötti ingázás nagy eséllyel megfázáshoz, rosszabb esetben tüdőgyulladáshoz vezet. Próbáljuk ezeket mérsékelni, illetve irodákban, autókban sem túlságosan lehűteni a levegőt.

6. Talán nem is gondolunk rá, de egy teraszon eltöltött ebéd, egy séta munka után vagy a napi rohanás a megbeszélések között tökéletesen elég lehet arra, hogy bőrünk piruljon és elegendő káros UV sugarat gyűjtsön be egy későbbi bőrprobléma kialakulásához. A napozásról nem is beszélve! 11 és 15 óra között ne napozzunk, és minden napozás valamint a nyári mindennapok során is használjunk napvédőt, UV szűrős kozmetikumokat!

7. Védjük a szemünket! Hordjunk napszemüveget, mely UV védelemmel ellátott, hiszen az erős napsütés a szemünkben is kárt tehet.

8. Ha öltözködünk, kerüljük a feketét. Hiába divatos, ha jobban magába szívja a meleget és közérzetünk csak negatívan befolyásolja. Válasszunk inkább fehér pamut és vászonruhákat, amelyek a fényt is visszaverik és a szellőzést is biztosítják.

9. Harcoljunk meleggel a meleg ellen! Indítsuk be a szervezet önhűtő funkcióját egy meleg leves vagy forró tea segítségével! Talán elsőre csábítóbb egy hideg limonádé gondolata, de egy forró itallal sok esetben kedvezőbb hatást érhetünk el hőháztartásunk helyrebillentését illetőleg.

Forrás:
ArvaliCom

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.