Fokhagyma: nem mindegy, melyiket vesszük
A fokhagyma pozitív élettani hatásait mindenki ismeri, azt viszont már jóval kevesebben, hogy a kínálat messze nem ugyanazt a minőséget képviseli.
A magyar termékeket már a gazdaság és a munkahelyek szempontjából is illik előtérbe helyezni külföldi vetélytársaikkal szemben, de a fokhagyma esetében objektívan is teljesen jogos az elfogultság.
A fokhagyma nemzeti gasztronómiai büszkeségünk értékes része, a növény neve hallatán mindenki rávágja, hogy Makó és környéke. Ez az ország azon területe, ahol a fokhagyma kiváló természeti körülmények között termeszthető és enne igazi kultúrája alakult ki. Sajnos a termelés az utóbbi időszakban visszaesett, ami persze nem jelenti azt, hogy a minőség is hasonlóan lecsökkent volna.
A makói és általában a magyar fokhagymának komoly versenytársai vannak, érdekes módon a legnagyobb konkurenciát nem a minőségi francia, vagy olasz termények jelentik, hanem az olcsó kínai. Ez valahol érthető, de minden bizonnyal sokan nem elsősorban az ár miatt, hanem tudatlanságból választják a kínai fokhagymát.
A köztudatba ugyanis még nem ágyazódott be az, amit a hozzáértők régóta tudnak: a kínai hiába olcsóbb, jóval gyengébb minőségű, mint a magyar változat.
Mint fűszernövény, a fokhagyma legfontosabb tulajdonsága az ízvilága. Ez az, amiben a makói messze leveri az ázsiai testvért.
A kínai importra jellemző, hogy nagyobb fejű, mint a magyar, az allicin tartalma viszont kisebb. Az ízt (is) adó allicin mellett a növény számos olyan összetevővel rendelkezik, amelyek pozitív élettani hatásai bizonyítottak.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?