Menü

A hazai gyermek-egészségügyi rendszer egyenlőtlenségei ellenére a betegek nagy része megkapja a szükséges kezelést

  • Dátum: 2014.09.22., 20:25

Annak ellenére, hogy jelentős területi eltérések vannak a gyermek-egészségügyi ellátó rendszerben, a szakma véleménye szerint ma Magyarországon a gyermekek jelentős része megkapja a szükséges kezelést, és életmentő beavatkozások esetén idejében eljut a megfelelő intézménybe – derül ki a K&H gyógyvarázs felméréséből.

A K&H gyógyvarázs immár 11. alkalommal hirdette meg műszerbeszerzési pályázatát a magyar gyermek-egészségügyi intézmények számára, ezzel együtt pedig idén második alkalommal készített felmérést a hazai ellátórendszerről. A kérdőíves felmérésében 39 gyermek-egészségügyi intézmény vett részt. A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a mai egészségügyi ellátásban a gyermekek jelentős része megkapja a számára szükséges és szakmailag indokolt kezelést. A válaszadók 74%-a szerint a gyermekek minimum háromnegyede megkapja a szükséges kezelést, 23%-a szerint ez az arány 90%-nál is magasabb, megközelítőleg 100%-os.

A válaszokból kiderül, hogy a nem megfelelő kezelés, illetve diagnosztika nem kizárólag az egészségügyi szakma felelőssége. A megkérdezettek 40%-a a szülőket is felelősség tette a megfelelő kezelések elmaradásáért, akik adott esetben nem veszik komolyan a problémát, vagy nem viszik el időben a gyermeket szakemberhez. Az intézményi hátteret vizsgálva a nem megfelelő kezelésért a válaszadók egyenlő arányban, 30-30%-ban tették felelőssé a gyermekgyógyászat alulfinanszírozottságát, az orvos- és szakemberhiányt, valamint az ellátásban tapasztalható területi különbséget. A maradék 10% az egészségügyi rendszer szervezési problémáit nevezte meg indokként.

A válaszadók szinte egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a gyermekellátás színvonalában, helyzetében földrajzi elhelyezkedés szerint jelentős különbségek vannak országos szinten. Volt azonban olyan válaszadó, aki a földrajzi különbség mellett a szakemberek hozzáállásbeli különbségét említette befolyásoló tényezőként. A többség a fővárost és a klinikai városokban élők helyzetét tekinti kiemelten jónak, míg a leghátrányosabb helyzetben az ezektől távol eső települések lakóit tartja – itt többnyire az észak-keleti, keleti országrészeket nevezték meg, Nógrád, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét.

Az egyes terápiás területek közötti különbségeket jól jellemzi, hogy van, aki épp ennek az ellenkezőjét jelezte: bizonyos területeken néhány budapesti intézmény kevésbé felszerelt, mint a vidéki ellátó centrumok. Három válaszadó intézmény pedig azt emelte ki, hogy a fővárosi és közép-magyarországi régió intézményei a pályázatok szempontjából jóval hátrányosabb helyzetben vannak, mint a keleti régió intézményei, amelyek nagyobb eséllyel pályázhatnak különböző támogatásokra.

„A K&H gyógyvarázs a kezdetektől arra törekszik, hogy a fővárosi intézmények mellett a vidéki kórházakat, rendelőket, mentőállomásokat is támogassa, ezzel is csökkentve a gyermekeket ellátó intézmények helyzete, szolgáltatásaik színvonala között lévő különbségeket. Az elmúlt 11 év alatt kiosztott, összesen 512 millió forint értékű eszközökből 166 millió forintot kaptak fővárosi pályázók, míg a többi, 346 millió forint értékű műszer vidéki intézmények eszközparkját bővítette. Az idei országos pályázat 16 nyertese közül 13 vidéki, a 20 millió forintos támogatásból 14,7 millió forintot kaptak orvosi berendezésekre. A K&H számára ugyanis fontos, hogy a jelen és a jövő társadalma teljes életet élhessen, függetlenül attól, hogy földrajzilag az ország mely területén lakik” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Arra a kérdésre, hogy érezhető-e esélyegyenlőtlenség a gyermekgyógyászat területén, döntő többségében szintén igenlő válaszok születtek. Ennek okaként a válaszadók több mint egynegyede az ellátó intézménytől való földrajzi távolságot jelölte meg. Többen kiemelték még, hogy a diagnosztika és kezelési idő megnövekszik a hátrányosabb helyzetben levő területeken, és bár az életmentő beavatkozásoknál a kis betegek mindig eljutnak a megfelelő intézménybe, a nem életmentő kezeléseknél ez jóval hosszabb időt igényel, mint például egy fővárosi hálózatban. Jellemző az is, hogy az ellátó centrumoktól távolabb eső területeken a betegek már rosszabb állapotban kerülnek a kezelésre, ezért is van szükség a szociális háttér erősítésére és a védőnői hálózat szerepének növelésére.

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.