Menü

HELLP-szindróma – nehezen felismerhető és veszélyes

A HELLP-szindrómát kevesen ismerik, hiszen szerencsére nem túl gyakori komplikáció a kismamák körében. A várandós nők kb. 0,37%-át érintheti, de beszélni kell róla, mivel valamiért ez a szám egyre emelkedik. A felismerés pedig különösen fontos, hiszen kockázatot jelent az édesanyára és a magzatra nézve is.

A betegségnek sokszor nincsenek különösebb megelőző tünetei, mégis fontos a felismerés, hiszen a fejlett társadalmakban az anyai halálozás egyik gyakori tényezője lehet, de sajnos a magzati halálozás okaként is hangsúlyos tényező. Nem tudni, hogy miért alakul ki, és főleg, hogy miért fordul elő egyre többször: mivel a 25 év feletti nőket érinti leginkább, ezért emlegetik, hogy a szülési életkor tolódása is az egyik ok lehet, a másik pedig az, hogy egyre gyakrabban kerül felismerése és regisztrálásra ez a betegség.

A HELLP-szindrómának két típusát ismerik: Az egyik esetében már eleve kóros méhlepény alakul ki, de a tünetek csak a második trimeszterben jelentkeznek, és koraszülést eredményez. A magzatnál csökkent magzatvíz, vagy méhen belüli sorvadás jelentkezhet, az édesanya esetén pedig a „szokásos tüneteken” kívül még magas vérnyomás, vagy fehérjevizelés (proteinuria) léphet fel. A másik esetben hirtelen jelentkeznek a súlyos tünetek, tehát a betegség váratlan, és gyakran semmilyen előzménye nincs. Sőt, többedszer szülő nőknél gyakori az előfordulása úgy, hogy a korábbi terhességek esetén semmilyen komplikáció nem jelentkezett.

Tünetei nagyon változóak, szubjektívek lehetnek. Erős hasi fájdalom, hányinger, hányás, rosszullét léphet fel. A tünetek kevésbé jellegzetesek, ezért sokszor vírusfertőzésre, gyomorfekélyre, epekőre gyanakodnak – tévesen. Pedig nagyon fontos a korai felismerés, ugyanis ez a betegség a vörösvértestek szétesését és alacsony vérlemezke-számot, valamint megemelkedett májenzimeket jelent, tehát laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Abból azonban pontosan megállapítható, de az a legveszélyesebb, ha későn diagnosztizálják. Fontos tudni, hogy a hasfájás hátterében ilyenkor a máj feszülése áll.

Mivel a betegségnek súlyos szövődményei lehetnek, ezért javasolják, hogy felismerés esetén szakértő intézményben fejezzék be a terhességet, főként, hogy a komplikációk a szülést követően is felléphetnek. A preeklampszia (azaz terhességi toxémia, mérgezés) egyik fajtájaként is számon tartják, amelyek önmagukban a várandós nők 5%-át érinthetik.

Figyelem: A korai felismerés életeket menthet!

Fotó:
pixabay.com

Amit sose mondj egy kamasznak

Az biztos, hogy nem egyszerű időszak egy szülő életében, amikor a gyereke kamaszkorba, vagy kiskamaszkorba lép. Az addig felhőtlen szülő-gyerek kapcsolat megbomlik. Mit kerüljünk el, mit ne mondjunk egy kamasznak?

Hogyan altassuk a babát

Friss szülőként rengeteg minden miatt aggódunk, de az egyik legelső és valószínűleg legnehezebb pontja a szülővé válásnak az altatás. Van, amikor szerencsések vagyunk és a baba jó alvó, de akkor sem árt odafigyelni néhány apróságra.

Énekelj a gyermekednek!

Az éneklő édesanya, vagy nagymama érzelmileg pozitívan hat a gyermekre, felkelti a figyelmét, kíváncsivá teszi, megnyugtatja, fejleszti, s még egy bensőségesebb kapcsolat is kialakul.

Ha koszos a gyerek…

Mindenki tudja, hogy bizonyos mennyiségű koszt meg kell ennie egy gyereknek, s nem tesz jót nekik, ha mindig csupa sterilek, tiszták és foltmentesek, a környezetük pedig hiperszuper, antibakteriális

Mesés karácsony avagy mit meséljünk ünnepkor és mit ne

Egy készülődéssel teli, karácsonyt váró, sürgős-forgós nap után olyan békés a családi környezetben mesét olvasni a gyermekünknek. Vannak olyan klasszikus karácsonyi történetek, amelyeken mi magunk is felnőttünk, mert generációk óta nem mennek ki a divatból. A klasszikus mesék a szeretetről, megbocsátásról szólnak.