Menü

Gyerekek számolási zavarai

A fejlesztő pedagógusok egyre többször találkoznak úgynevezett diszkalkuliás gyermekkel. Ezek a gyerekek számolási nehézséggel, zavarral küszködnek.

A diszkalkulia annyiban rokon a diszlexiával, vagy diszgráfiával, hogy egyfajta zavart, nehézséget jelez. Ebben az esetben a számok világában, a számolással, a mennyiségek becslésével akadnak gondjaik a csemetéknek.

Sokszor elkönyveljük, hogy a gyerek gyenge matekból, vagy lusta, nem tanul és emiatt kap rendre gyenge osztályzatokat ebből a tantárgyból. Pedig sok esetben arról van szó, hogy a fiatal számolási nehézséggel, zavarral küzd, egészen kisgyerek kora óta, ami sokszor rejtve maradt a szülő előtt.

Előfordulhat, hogy a gyerekünk egyszerűen nehezen boldogul a számok világában, nem érti a sajátos szókincset, nem érez rá a speciális gondolkodást igénylő matematikára. Mert látszólag nem érdekli. A szakemberek viszont megállapították, sok esetben nem egyszerűen lustaságról van szó, hanem számolási zavarról.

Azoknál a gyerekeknél, akik kicsi koruk óta ügyetlen mozgásúak, kissé suták, állandóan csetlenek, botlanak, nem érdekli őket a rajzolás, a színezés, a gyurmázás, a kirakózás, egyetlen mondókát, verset sem akarnak (sőt talán nem is tudnak) megtanulni, bizony felmerülhet a diszkalkulia lehetősége.

Fontos, hogy kisgyermek kortól odafigyeljünk ezekre a problémákra, hogy óvodás korban megtanítsuk a kicsiknek mi a kisebb, nagyobb fogalma, képes legyen az összehasonlításra, megértse a sajátos, egyedi kifejezéseket, szóhasználatot. Különböző feladatok segítségével fejleszthetjük a tájékozódást térben és időben, a balról, jobbra haladást, ami egy valamivel hosszabb matematikai példánál kulcsfontosságú lehet. Fejleszthetjük a koncentrációt, az odafigyelést, a tájékozódást is. Korai diagnózis esetén a diszkalkulián lehet javítani, s később, iskolás korban így majd nem éri kudarc a gyermeket. A nem felismerés problémája, lehetősége is fennáll, azonban az óvodában, kisiskolás korban ez a zavar abszolút fejleszthető. Érdemes tehát mielőbb szakemberhez fordulni.

Fotó:
pixabay.com

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.