Menü

Gyerekek számolási zavarai

A fejlesztő pedagógusok egyre többször találkoznak úgynevezett diszkalkuliás gyermekkel. Ezek a gyerekek számolási nehézséggel, zavarral küszködnek.

A diszkalkulia annyiban rokon a diszlexiával, vagy diszgráfiával, hogy egyfajta zavart, nehézséget jelez. Ebben az esetben a számok világában, a számolással, a mennyiségek becslésével akadnak gondjaik a csemetéknek.

Sokszor elkönyveljük, hogy a gyerek gyenge matekból, vagy lusta, nem tanul és emiatt kap rendre gyenge osztályzatokat ebből a tantárgyból. Pedig sok esetben arról van szó, hogy a fiatal számolási nehézséggel, zavarral küzd, egészen kisgyerek kora óta, ami sokszor rejtve maradt a szülő előtt.

Előfordulhat, hogy a gyerekünk egyszerűen nehezen boldogul a számok világában, nem érti a sajátos szókincset, nem érez rá a speciális gondolkodást igénylő matematikára. Mert látszólag nem érdekli. A szakemberek viszont megállapították, sok esetben nem egyszerűen lustaságról van szó, hanem számolási zavarról.

Azoknál a gyerekeknél, akik kicsi koruk óta ügyetlen mozgásúak, kissé suták, állandóan csetlenek, botlanak, nem érdekli őket a rajzolás, a színezés, a gyurmázás, a kirakózás, egyetlen mondókát, verset sem akarnak (sőt talán nem is tudnak) megtanulni, bizony felmerülhet a diszkalkulia lehetősége.

Fontos, hogy kisgyermek kortól odafigyeljünk ezekre a problémákra, hogy óvodás korban megtanítsuk a kicsiknek mi a kisebb, nagyobb fogalma, képes legyen az összehasonlításra, megértse a sajátos, egyedi kifejezéseket, szóhasználatot. Különböző feladatok segítségével fejleszthetjük a tájékozódást térben és időben, a balról, jobbra haladást, ami egy valamivel hosszabb matematikai példánál kulcsfontosságú lehet. Fejleszthetjük a koncentrációt, az odafigyelést, a tájékozódást is. Korai diagnózis esetén a diszkalkulián lehet javítani, s később, iskolás korban így majd nem éri kudarc a gyermeket. A nem felismerés problémája, lehetősége is fennáll, azonban az óvodában, kisiskolás korban ez a zavar abszolút fejleszthető. Érdemes tehát mielőbb szakemberhez fordulni.

Fotó:
pixabay.com

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.